Sokaknak csak egy apró biztatás hiányzik

Orsós Zsuzsanna biológus kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén alapított Roma Ösztöndíját. Az ösztöndíjról szóló oklevelet december 14-én vette át Vizi E. Szilvesztertől, az Akadémia elnökétől. A díjazott az átadás után adott interjút a Mindentudás Egyetemének.

Láthatóan nagyon elérzékenyült a díjátadón. Mit jelent Önnek ez az elismerés?
- Szavakkal nehéz kifejezni, amit érzek. Megdöbbentő érzés, hogy egész Magyarországról én vagyok az, aki ezt a díjat megkapta. Hihetetlen, hogy én, aki egy apró faluból jövök, most itt vagyok az Akadémián és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke adja át nekem az elismerést. Ezt nehéz szavakba önteni. Büszke vagyok magamra. Ez egy hatalmas megtiszteltetés számomra. Örülök neki, és nagy előrelépésnek tartom, hogy az MTA meghirdetett egy ilyen ösztöndíjat, amely ösztönzőleg hathat sok roma fiatalra.

Tapasztalata szerint milyen gyakori, hogy egy roma fiatal olyan tudományos karriert fut be, mint Ön?
- Nagyon ritka. Az utóbbi öt évben szerencsére azt tapasztalom, hogy egyre több roma ember érzi úgy, hogy tovább kell tanulnia és nem szabad abbahagyni a tanulást alap- vagy középfokú szinten. Talán több olyan ösztönzőerő segíti őket, amelyek által képesek továbbtanulni. A természettudományok területén azonban továbbra is ritka a roma hallgató. Az egyetemi évek alatt egyetlen roma - vagy inkább romának tűnő - diákkal sem találkoztam. Tapasztalatom szerint viszont a bölcsész szakokra tényleg egyre több roma diák kerül be.
Az én esetemben nagy szerepe volt annak, hogy mindig voltak, akik segítettek. Mindig voltak, akik akár csak egy jó szóval, egy-egy hasznos tanáccsal arra buzdítottak, hogy csináljam. Sokaknak csak egy ilyen apró biztatás hiányzik ahhoz, hogy hozzám hasonló karriert fussanak be.

Vizi E. Szilveszter gratulál az ösztöndíjasnak

Életrajzában olvastam, hogy egy évig a Romaversitas Alapítvány hallgatója volt. Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen az ottani képzésben?
- Ez azért volt nagy lehetőség számomra, mert megismerhettem olyan fiatal értelmiségieket, akik cigányok, és vállalják is cigányságukat. A Romaversitas Alapítványhoz csak egyetemi hallgatók jelentkezhettek. Ide mindenki elhozta a saját, otthonról hozott problémáit, és ezeket meg tudtuk beszélni, így segíteni tudtuk egymást. Érdekesek voltak a beszélgetéseink: amikor például civil szervezetek jöttek el a Romaversitas foglalkozásaira, nyilvánvalóvá vált, mennyire fontos, hogy ők és a döntéshozók ismerjék a romák valós problémáit, melyeket mi tudtunk közvetíteni nekik. Az alapítvány képzései, beszélgetései és programjai nagyon hasznosak voltak számunkra. Mikor Budapestről hazafelé vonatoztam, vagy buszoztam ezekről az eseményekről, rendszeresen azt éreztem, hogy több lettem. Ez nagyon jó érzés volt. Már sajnálom, hogy mindössze egy évig vehettem részt a programban.

Orsós Zsuzsanna hatgyekmekes családban született 1974-ben, Pakson. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának (PTE ÁOK) elvégzése után idén kezdte meg tanulmányait a PTE ÁOK Doktori Iskolájában a "Daganatok molekuláris epidemiológiája" című PhD-programban. Indult a 2005-ös OTDK-n, ahol "Metabolizáló enzimek és a p53 gén allélpolimorfizmusa a magyarországi roma populációban" című dolgozatáért a zsűri különdíját kapta. Még az egyetem előtt laborasszisztensként kezdett dolgozni jelenlegi munkahelyén, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségügyi Intézetében.