Állam - nemzet - nép

Állam - nemzet - nép; mind a magyar, mind az egyetemes történetben sokszor próbálkoztak már e fogalmak értelmezésével. Lehet-e definiálni ezeket? Ezt kérdeztük - magyar és amerikai példákra támaszkodva -- a Pennsylvaniában élő John Lukacs történésztől.

Magyarország történetében ez a három fogalom - nem is fogalom, sokkal inkább fontos történeti tényező - átfedi egymást, bár nem ugyanazt jelentik.
Az állam az államhatalom, azaz a kormány által irányított, földrajzilag körülhatárolt, önmagát szuverénnek tartó nagy intézmény.

A nemzet - főként Magyarország tekintetében - nem teljesen azonos az állam lakosságával, és a néppel sem. Sokáig a nemzet nagyjából az "ősidőktől" származó és sokszor megújult politikai vezető osztályt jelentette. De ez sem precíz kifejezés! Elég csak arra gondolni, hogy 160 évvel ezelőtt a történelmi Magyarország területén élők tíz százaléka kisnemesnek tartotta magát.
A nép fogalmát pedig legtöbbször az adott ország területén élő állandó lakóhelyű lakossággal azonosítják. Mind a három külön-külön és egymáshoz való viszonyában is sokat változott a történelem során. Nem lehet egyiket sem kizárni a másik történetéből, csak a hangsúlyok mások.

Marosi Ilona: Történelmiség - II., 1996

- Még olyan nagyhatalmak esetében sem beszélhetünk teljesen független államról Ön szerint, mint például az Egyesült Államok?




- Aminthogy Csehszlovákiába nem is vonultak be a szovjetek oldalán 1968-ban...

Kubinyi Anna: Erdélyi töredék

- Visszatérve a magyar történelemre: Ön mikortól számítja a nemzet fogalmának létjogosultságát históriánkban?

Gózon Ákos
(Részlet az interjúból)