Az antioxidánsokban rejlik a hosszú élet titka?

A tudósok előtt ismeretes, hogy az antioxidánsok szerepe a szervezet egészséges működésében, egészségünk megőrzésében kiemelkedően fontos. Amerikai kutatók azonban vizsgálataik alapján azt feltételezik, hogy a szervezet akár 20 százalékkal tovább élhet a természetes antioxidánsok, pontosabban egy bizonyos enzim bevitelével. Az eddig csak egereken elvégzett kísérletek eredményei azzal kecsegtetnek, hogy a módszer emberi alkalmazása esetén a 100 éves átlagéletkor is elérhetővé válik.

A Washington Egyetem (UW) tudósainak a Science Express májusi számában megjelent tanulmánya azt az elméletet támasztja alá, mely szerint az öregedésért a szabadgyököknek nevezett, különösen magas reakciókészséggel rendelkező molekulák a felelősek. Ezek olyan instabil anyagok, melyeknek külső elektronpályájukon egy páratlan elektronjuk van, ezért párt keresnek maguknak, s gyakran a sejtkultúrákban akadnak rá. Ez egy romboló folyamatot indít el a sejten belül, melynek bármelyik sejtalkotó áldozatul eshet. Az egészséges szervezet erős ún. szabadgyökfogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei olyan molekulák, amelyek képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz, és semlegesíteni azokat. Ha a szervezet egészséges, akkor az antioxidánsok és a szabadgyökök egyensúlyban vannak, és nem alakul ki az ún. oxidatív stressz.

Az öregedést a szabadgyökök befolyásolják inkább...

Szabó Csabaelőadásában

Az amerikai kutatást vezető Peter Rabinovitch kollegáival olyan egereket nevelt, melyek a szokásosnál nagyobb mennyiségű katalázt termeltek. Ez az enzim antioxidánsként működik és elősegíti, hogy az anyagcsere-folyamatok során kialakuló hidrogén-peroxid (H2O2) vízzé és oxigénné bomoljon. Erre azért van szükség, mert a hidrogén-peroxid elszaporodása a szövetekben roncsoló hatással lehet a sejtre. A roncsoló hatást a hidrogén-peroxid szabadgyökei okozzák, melyek a sejt kémiai folyamatait gátolhatják, ami esetenként újabb szabadgyökök termeléséhez, s így egy ördögi körhöz vezet.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az enzimekkel túltáplált egerek átlagban 20 százalékkal tovább éltek, és az is bebizonyosodott, hogy a kezelt állatoknál a szívbetegségek és a többi, jellegzetesen öregkori betegség is kisebb számban fordult elő.

"A kutatási eredményeink főként azt mutatták, hogy a szabadgyököknek és különösen a reaktív oxigén fajtáknak (ROS) kiemelt szerepük van az öregedésben" - állította Peter Rabinovitch a tanulmány megjelenésekor. (ROS - a szervezetben természetes körülmények között keletkező, erőteljes oxidatív tulajdonsággal rendelkező vegyületek.) A kutató úgy véli, hogy felfedezésük segítségével új gyógyszereket és gyógymódokat lehet kifejleszteni, melyekkel a szabadgyökök "támadásától" lehetne megóvni a szervezetet. Ezen felül természetesen az sem kizárt, hogy az új technológiákkal az emberi élettartam is kitolható lenne, amely így akár 100 év fölé is kerülhet.

...avagy a helyes életmód?

Ugyancsak 100 év feletti átlagos életkorral kecsegtetnek a Florida Egyetem és a Wisconsin Egyetem kutatói, akik viszont egészen más eredményre jutottak vizsgálataik közben. Ők az öregedés lassítására nem enzimek bevitelét, hanem megfelelő mennyiségű testmozgást és diétát ajánlanak. A múlt heti Science magazinban megjelent tanulmányukban azt állították: nem az oxidatív stressz, a szabadgyökök és az antioxidánsok kialakuló egyensúlyzavar lehet az öregedés fő okozója, hanem az a mutáció, mely a mitokondriumban megy végbe a túlsúlyosság és a mozgáshiány miatt. Szintén egereken végzett kísérletekkel azt mutatták ki, hogy a fejlettebb sejtekben "energiafeldolgozó gyárként" üzemelő mitokondrium mutációinak felgyülemlése a programozott sejthalál egyik változatához, az apoptózishoz, és összességében lényeges életkorcsökkenéshez vezet. A vizsgált egerekben ugyanis szabad utat adtak a mutációknak, ezáltal azok szabadon "garázdálkodhattak". Az eredmény: egereik az átlagos életkor harmada körül, 8-9 hét után kimúltak. A mitokondriumban végbemenő mutációk fő okozója az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás, ezért az orvosok szerint sok mozgás és szigorú diéta lehet a hosszú élet titka.

Mindkét kutatás tagjai elismerik, hogy az öregedés okaként nem lehet kizárólag egyetlen faktort megjelölni, hiszen egy rendkívül komplex folyamatról van szó. A legújabb eredmények vizsgálatánál nem szabad elfelejteni, hogy abban, hogy valaki milyen hosszan él, nagy szerepük van a géneknek, a környezetnek, amelyben az egy-egy ember él, az ételeknek, melyeket elfogyaszt, a stressznek és más életmódbeli hatásoknak is.

Forrás: BBC, Florida Egyetem