A kék fény károsítja a szemet

Vágólapra másolva!
Mindannyian hallottunk arról, hogy az ultraibolya fény károsítja szemünket és rossz hatással van a bőrünkre is. Az alábbi cikkből azonban kiderül, hogy egyre több bizonyíték igazolja, hogy a látható fény - vagyis a fény, amelynek segítségével észleljük környezetünket - szintén ártalmas lehet.
Vágólapra másolva!
A kék fény károsítja a szemethttp://www.sciencentral.com/articles/view.php3?type=article&article_id=218392616A cikk eredeti változata (angol)

Szemünknek fényre van szüksége ahhoz, hogy működjön. Tudósok csoportja szerint azonban ha a nem megfelelő fényből túl nagy adagot kapunk, az olyan betegségekhez vezethet, mint amilyen a korral összefüggő maculáris degeneráció. Strandidőben is ügyeljünk rá: hiába élvezzük napszemüvegben a víz közelségét, a nap káros sugaraitól ez nem véd meg minket.

Közismert tény, hogy az ultraibolya vagy UV-fény, mely számunkra láthatatlan, veszélyes lehet szemünkre és bőrünkre. Látáskutatók kapcsolatot fedeztek fel bizonyos betegségek kialakulása és a látható fény között. Mostanra több bizonyítékot szereztek arról, hogy a kék fény (400-500 nm) szintén káros lehet a szemre olyanok esetében, akik hályogműtéten estek át, így szemük még különösen érzékeny a fényre.

"A látható fényspektrum legerőteljesebb alkotórésze a kék fény." - mondja Bernard Godley szemész, a dallasi Retina Foundation of Southwest munkatársa. "Nem olyan erős, mint az UV-sugárzás, de még így is képes a szövetekbe hatolni, és károsodást okozni a sejtekben."

Godley és nemzetközi kutatócsoportja kimutatta, hogy laboratóriumi körülmények között a tartós kék fénysugárzásnak kitett retinák károsodtak, méghozzá éppen azok a sejtek, melyek a korral összefüggő maculáris degenerációért (AMD) is felelősek. Ez a betegség felelős az Egyesült Államokban a 60 év feletti lakosok körében a tartós vakság kialakulásáért.

Jól látható a felvételen a hályog

Jól látható a felvételen a hályog

GodleyThe Journal of Biological Chemistry

A tudósok a laboratóriumban hat órán át sugároztak kék fénnyel retinasejteket, majd összehasonlították azokkal, melyeket ezalatt sötétben tartottak. Az eredmény: a mitokondrium működése az inkriminált sejtekben lelassult, s az idő előrehaladtával a veszteség egyre nőtt. A polimeráz láncreakció elnevezésű genetikai technika segítségével jöttek rá arra, hogy a mitokondrium DNS-ének károsodása a legjelentősebb három óra elteltével, de újabb három óra múlva a veszteség mértéke nem nőtt arányosan, mivel a test természetes DNS-regenerációs programja működésbe lépett.

"Bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a változásoknak szerepük van a sejtek elöregedésében, és így a korral összefüggő maculáris degeneráció kialakulásában is." - nyilatkozta Godley, aki szerint "a kék fény hozzájárulhat az öregedési folyamathoz."

Janet Sparrow, a new york-i Columbia University Medical Center's Edward S. Harkness Eye Institute vezetője szerint a kék fény okozta legfontosabb károsodást azok a pigmentek szenvedik el, melyek kizárólag a retina sejtjeiben fordulnak elő: "A sejtben olyan molekuláknak kell előfordulniuk, melyke képesek hatékonyan elnyelni a kék régióba tartozó hullámhosszokat." - magyarázza. "És mostmár azt is tudjuk, hogy ez a pigment képes foto-toxikus reakciókat kiváltani, azaz képes fényt elnyelni és olyan reakciókat elindítani a sejtben, melyek károsak."

Az AMD, amely több mint 10 millió amerikai látását károsította meg ideiglenesen vagy végleg, okozza a sejtek állapotának romlását a papírvékonyságú, fényérzékeny retina felületén, a szem hátsó részében, amely a szem által látott képek fókuszálásáért felelős. Az AMD felel a központi látás fokozatos elvesztéséért, s így negatívan befolyásolja az ember olvasási, autóvezetési képességét, valamint az arcok és színek felismerését. Általánosságban elmondható, hogy emiatt nem látjuk a tárgyak minden apró részletét.

Nem mindegy, milyen napszemüveget viselünk nyáron

Nem mindegy, milyen napszemüveget viselünk nyáron



SparrowArchives of Opthalmology

Azért, hogy a káros fénysugarak negatív hatását kiküszöböljék, sárga színű lencsék beültetése válik lehetővé, amelyek felváltják a nyolcvanas évek óta használatban lévő, az UV-fényt elnyelő lencséket. "Ez olyan lehetőség, amely további, hatékony védelmet fog nyújtani a pácienseknek." - mondja Godley. Ezekkel a lencsék azonban homályban nehezebben lehet majd látni, így ezt az alternatívát mindenképpen érdemes megtárgyalni a szemorvossal műtét előtt.

További kutatások döntik majd el, hogy természetes körülmények között mekkora mennyiségű kék fény jelent veszélyt a szemre. Godley szerint egyelőre nem lehet pontosan meghatározni ezt a számot, s ez egyben megszabja a jövőbeni kutatások irányvonalát is.

A kutatók hozzáteszik eredményeikhez: bárki könnyűszerrel megvédheti magát a káros, kék fénytől azáltal, hogy sárga színű napszemüveget visel, amely nem csak az ultraibolya, de a kék fényt is megszűri.

Forrás: http://www.sciencentral.com