Megvan az első klónozott kutya

Világra jött a világ első kutyaklónja - jelentették be dél-koreai tudósok a Nature tudományos magazin e heti számában. A cikk szerint összesen két kutyát "hoztak létre", melyek közül az egyik születése után nem sokkal elpusztult, a másik viszont 16 hete él és virul. Az afgán agár kutyakölyök neve Snuppy.

Az állatnál a mesterséges klónozást úgy végezték el, hogy a petesejtből eltávolították a sejtmagot, és az ily módon genetikai állományától megfosztott sejtet egy másik egyedből származó testi sejttel, annak sejtmagjával egyesítették (ez az ún. nukleáris transzfer). Ezt a petesejtet aztán beültetették az anyaméhbe. Az utód DNS-állománya megegyezik azzal az állattal, amelyből a testi sejt származott.

Snuppy ilyen lesz felnőttként

Snuppy-t egy hároméves afgán agár füléből vett sejt segítségével klónozták. A fülből kivett sejt genetikai anyagát, a DNA-ját juttatták egy üres petesejtbe. Ezt később stimuláltak, így megindult a sejtosztódás és az embrióvá alakulás. A megtermékenyített, növekedésnek induló petesejtet ültették az anyaállatba. Snuppy és elhalt társa esetében a "béranyaságot" egy labrador "vállalta", mely 60 napi terhesség után szülte meg az "utódokat".

Az első felnőtt testi sejtből származó klónutódot a skóciai Roslin Intézet tudósai hozták létre 1996-ban (1997-ben jelentették be). Az őssejtkutatás nehézségeivel küzdő kutatókat meglepte a tudományos áttörés híre, elsősorban az, hogy a bárány létrehozása - a sejtmagátültetés - differenciálódott testi sejtekből, egészen pontosan magzati kötőszövetből (fibroblaszt) és felnőtt egyed emlő-hámsejtjeiből is sikeresnek bizonyult. Az első példány, a hamar médiasztárrá váló Dolly hat évig élt. Ekkor el kellett altatni, mert a birkáknál gyakori tüdőbetegség előrehaladott állapotba jutott nála és folyamatos fájdalmakat okozott neki.

Azóta több állattal végeztek hasonló kísérletet világszerte: például szarvasmarhával, egérrel, kecskével, macskával, legutóbb Olaszországban egy díjnyertes versenylóval.

Huang Vu-szuk

Huang Vu-szuk

Huang Vu-szuk, az állatklónozások elismert szaktekintélye a biotechnológia - sőt a nemzetközi tudomány - egyik legismertebb tagjává lépett elő azután, hogy 2004-ben a Science magazinban beszámolt arról, hogy kollegáival harminc emberi embriót hoztak létre klónozással, és kinyerték belőlük az őssejteket. A beavatkozás során eltávolították a petesejtből az örökítőanyagot, és a helyére beültették a testi sejt DNS-ét. Az embriókat a blasztociszta vagy hólyagcsíra állapotig hagyták fejlődni, majd kivonták belőlük az őssejteket.

A dél-koreai kutató kísérleteit Európában, de még inkább a klónkísérleteket a mai napig ellenző Egyesült Államokban árgus szemekkel figyelik. Kritikusai szerint Huang Vu-szuk - és vele együtt a tudomány - mostani kísérletével újabb lépést tett az emberi klónozás felé. Ezzel szemben a genetikusok többsége örült a bejelentésnek, mivel szerintük az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegségek legyőzése felé tettünk újabb lépést.

Forrás: AFP, Reuters