A tudomány és a vallás viszonya

Vágólapra másolva!
Európában a keresztény egyház sokáig befolyása alatt tartotta a tudomány menetét, mígnem a reneszánsz és a felvilágosodás kora óta a vallás és a tudomány fokozatosan elvált egymástól. Olvasson a vallás és a tudomány viszonyáról szóló cikkeket és tanulmányokat!  
Vágólapra másolva!
A tudás fája
Tudomány és a vallásRichard Feynman Paul Kurtz Richard Dawkins Galilei

Székely László: Hit és természettudomány - az MTA Filozófiai Intézete tudományos főmunkatársának írása, mely a teológia - és a természettudomány viszonyát kifejezetten a filozófia szemszögéből közelíti meg. "A hit és a természettudomány tárgyának és illetékességének különbözősége természetesen régóta ismert és alapvető teológiai igazság. Ám ennek az általános igazságnak alkalmazása a természettudomány és a teológia érintkezési pontjainál nem mindig könnyű feladat. Ez lehet az oka annak, hogy a Galilei-perben, majd később, a darwinizmus egyházi fogadtatásában megjelenő teológiai tévedés a természettudomány és a hit, a természettudomány és a teológia viszonyának diszkusszióiban ma is - még pedig mind az ateista, mind pedig a teista oldalon - gyakran visszatér."

Kocsis Tamás: A nemzetek nyomorúsága - a tanulmány röviden áttekinti a tudomány, a filozófia és a vallás viszonyát napjainkban, majd bemutatja és elemzi az ide vezető történelmi folyamatot, a tudomány és az igazság viszonyát mindvégig a figyelem középpontjában tartva. A szerző az általános áttekintés után részletesebben is bemutatja a közgazdaság-tudomány és a gazdaság XX. század végi helyzetét.

Jékely Gáspár: Tudomány és dogmatika - "Az ember vallásos érzülete és istenigénye tagadhatatlan tény, az ember egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága. Az ebből táplálkozó hitvallások azonban már cseppet sem mentesek a történeti esetlegességektől. Istenben hinni természetes, de ennek alapján a kinyilatkoztatást és egy reá épülő teológiai rendszert elfogadni csöppet sem kellene, hogy az legyen. A kinyilatkoztatáson alapuló vallási dogmatika tehát lényegében különbözik a vallás alapjául szolgáló hittől. A vallásos gondolkodás viszont érthetően egybeolvasztja az istenhitet a hitvallásokba vetett hittel. Ez a vallások intézményesülésének alapja. És ez lehet a filozófiai indíttatású valláskritika egyetlen fogódzója. A hitvallások igazságának és a kinyilatkoztatás isteni eredetének elfogadása ugyanis - bizonyítékok hiányában - csak hit kérdése lehet. Csakhogy ez a hit nem azonos az istenhittel. Ugyanakkor a vallásos érzés sziklaszilárd talajára - a mítoszok, szent könyvek és értelmezésük sokfélesége folytán - véghetetlen számú vallási dogmatika építhető fel, és a köztük való választásnak nincs semmilyen támpontja. Ezért különbözik a vallás lényegében a tudománytól. Nincs olyan módszer, amivel két versengő vallási hipotézis között dönteni tudnánk." (Csorba F. László válasza.)

Einstein azt is mondta: "Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát."
"A tudomány a vallás nélkül sánta. A vallás a tudomány nélkül viszont vak."
Hetesi ZsoltA keresztény világkép és az istenérvek helye korunkban. Összevetés a fizikávalez a részletJohn D. Barrow

Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat - "Korunkban, amikor a tudomány teljesítménye minden korábban elképzelhető prognózist túlszárnyal, magát a tudományt mégis nem lebecsülendő veszélyek fenyegetik. Egyfelől az emberiség nagyobb része, jóllehet csodálja a tudomány eredményeit, saját életében annak nem áldásait, hanem hátrányait érzékeli; ez a tudomány iránti érdektelenséghez, vagy éppen tudományellenességhez vezethet. Másfelől jelentős azoknak a száma, akik olyan kérdésekre is a tudománytól akarnak választ kapni, amelyekben a tudomány nem illetékes. Ezért rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a tudomány művelői fokozottabb figyelmet fordítsanak a tudomány fogalomkörének, saját kompetenciájának és határterületeinek minél megnyugtatóbb tisztázására." A szerző a tudomány működését írja le röviden, tömören, valamint a tudomány és a hit viszonyát elemzi. (A tanulmány kapcsolódik Heller Ágnes Elmélkedés a hiszékenységről című írása után kialakult vitához. Tóth Tibor cikkére Heller Ágnes is reagált.)

Berényi Dénes: Természettudomány és vallás az ezredfordulón - "Úgy gondolom, az előbbiekben körvonalazódott a megoldás, amely azt jelenti, hogy a tudomány és a vallás is megmarad a saját illetékességi területén, tiszteletben tartva a másikat. Ezzel kapcsolatban mind a vallás, mind a tudomány képviselői között ma - úgy látom - valóban a tisztázódás felé halad a dolog.(...) Végül II. János Pál pápát idézem, aki magyarországi látogatása során a Magyar Tudományos Akadémián tartott beszédében a következőket mondta: 'Az egyház ... elismeri és követeli a tudományos kutatás és művészi alkotás szabadságát és autonómiáját. A kultúrának szüksége van az igazi szabadságra, még a vallásos hittel szemben is. Ezért, amikor az ész és a hit látszólag szembekerül egymással, akkor minden bizonnyal vagy a kulturális tevékenység vagy a hitből táplálkozó reflexió túllépte a saját illetékességi körét, nem vette figyelembe saját módszere követelményeit.'" (Kiss Dezső reagálása.)

Merényi Zoltán: Az európai kultúra szekularizációs kérdésének újrafelvetése - szakdolgozat az európai szekularizációs folyamatról. A dolgozat elsősorban a kultúra és a vallás elválásáról, a kultúra "vallástalanodásáról" szól, de ezen keresztül a tudomány és a vallás viszonyáról is képet kapunk.