Ezen a héten történt...

Hetente frissülő összeállításunkban az adott héthez kapcsolódó fontos és érdekes tudomány- és technikatörténeti eseményekről emlékezünk meg röviden.

Szilárd Leó és Albert Einstein

1964. május 30Szilárd LeóEinstein, Planck, Laue, SchrödingerEinsteinnelEnrico FermivelEinsteinRooseveltEinsteinnel

1578. május 31.: Róma katakombáit szőlőmunkások fedezik fel véletlenül. Az egyháztörténész Baronius az elsők között látogatta meg a helyet. Alig tizenöt évvel később, 1593-ban, az ifjú Antonio Bosio megkezdte a katakombák feltérképezését, majd egész életét ennek az óriási munkának szentelte. Ő ismerte fel, hogy a puha tufába vájt utak kötik össze az egyes katakombákat, s végül harminc további bejáratot fedett fel. A mai régészek méltó elődjeként Bosio részletes leírásokat hagyott az utókorra mindarról, amit a föld alatt talált. A Kr.e. 3. századra datálható katakombákat az ókeresztények használták, mivel a törvény tiltotta, hogy szeretteiket a hagyományos helyeken temethessék el.

A fényszennyezés
reális probléma

2002. június 1.:

1858. június 2.: A Donati-üstököst először észlelik. Giovanni Battista Donati (1826-1873) olasz csillagász 1864. augusztus 5-én elsőként figyelte meg egy üstökös (az 1864 II. üstökös) színképét. Helyesen mutatta ki, hogy az üstökös farokrésze fényt kibocsátó gázt tartalmaz, nemcsak a Nap visszavert fényétől világít. Donati 1854 és 1864 között hat üstököst fedezett fel, egyikük, amelyet 1858. június 2-án látott először, a nevét viseli. E felfedezései nyomán nevezték ki 1864-ben Firenzében a csillagászat professzorává és az obszervatórium igazgatójává. A csillagszínképek korai osztályozási rendszereihez is hozzájárult. Arcetriben, Firenze közelében egy új csillagvizsgáló építését vezette, amikor meghalt.

1899. június 3.: Békésy György születésének napja. 1961-ben elnyerte a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat. Iskoláit Törökországban és Svájcban végezte, Budapesten doktorált. 1924-től a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott kutatóként. 1940-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének professzora. 1946-ban Svédországba, 1947-ben az Egyesült Államokba, a Harvard Egyetemre ment dolgozni. 1966-tól 1972-ben bekövetkezett haláláig a honolului egyetem professzora volt. Az érzékszervek működési mechanizmusát kutatta egész életében. Legendás kísérletezői ügyességgel a belső fül vizsgálatához modellt épített, mely a hallórendszer igen precíz mikroszkópos vizsgálatán alapult. E modell segítségével írta le, hogyan terjednek a hanghullámok a kengyeltől a csiga csúcsa felé. Tisztázta a membrán és a szőrsejtek szerepét az akusztikai inger átadásában. Az elmélete körül támadt vita késztette a mélyebb idegi folyamatok tanulmányozására: az idegrendszer leválasztja a fontos információt a nem fontosakról. Eközben munkássága általánosodott: kiterjedt a többi érzékszervre is. Békésy kiváló művészettörténész is volt, az ázsiai műtárgyak nagy gyűjtője. Tárgyait a Nobel Alapítványra hagyta, mely Stockholmban múzeumokban helyezte el őket.

A modern utódok...

1937. június 4.:Sylvan GoldmanGoldmanGoldman

A filmművészet is sokat köszönhet a hologramnak

1900. június 5.: Gábor DénesGábor Dénes