Természet és tudomány a televízióban!

Honlapunk olvasói 2007-ben sem maradnak le a TV-programokról, ugyanis minden héten csokorba gyűjtjük számukra a különböző csatornákon vetített legérdekesebb tudományos műsorokat. Íme a 20. hétre szóló ajánlónk:

Május 14., hétfő
Május 15., kedd
Május 16., szerda
Május 17., csütörtök
Május 18., péntek
Május 19., szombat
Május 20., vasárnap


Május 14., hétfő

M2, 9:00-9:50: Mindentudás Egyeteme: Rajnavölgyi Éva: Hogyan védenek az immunrendszer őrszemei? Testünk külső környezettel kapcsolatba kerülő felületeit (a bőrt, a légutakat és a bélrendszer nyálkahártyáját) különleges őrszemek - a dendritikus sejtek - védelmezik. Ezek feladata, hogy a szervezetet veszélyeztető környezeti hatásokról tájékoztassák az immunrendszer többi sejtjét. Az általuk aktivált speciálisan kiképzett sejtcsoportok aztán megkeresik a betolakodót és megpróbálják semlegesíteni vagy elpusztítani. A dendritikus sejtek működése mesterségesen is módosítható, amit a fertőző betegségek elleni védekezésben az új típusú oltóanyagok tervezésénél, valamint a rák és az immunológiai betegségek kezelésében is felhasználnak

M1, 14:40-15:35: Európa születése. A jégkorszak, azaz egy hosszútávú éghajlati változás következtében mozgásba jött nagy erejű földformáló erők nyomát a vén Európa ma is őrzi, legyenek azok Norvégia fjordjai vagy Lengyelország északi homokdűnéi. Az éghajlati változás, mely során a Föld átlaghőmérséklete lecsökken, s ezáltal a sarki jégtakarók, a kontinentális jégtakarók és a gleccserek területe nagy mértékben kiterjed, az állatvilágban is hozott változásokat. Ugyanakkkor, a globális lehűlések között voltak, az egész Földön nagyon meleg, szinte mindenütt trópusi hőmérsékletű időszakok, így talán már nem is olyan meglepőek a londoni Trafalgar tér alatt feltárt oroszláncsontok...

M2, 17:35-18:00: A tenger legendái. Madagaszkár erdeinek koronázatlan "királya" a lambo, vagyis a vaddisznó. A félnomád "bara" törzsnél az a hagyomány él, hogy a várandós anyáknak vaddisznócsülköt kell enniük, hogy fiuk örökölhessék az erdők királyának életerejét. Dula, az ifjú asztalos tehát veszélyes útra vállalkozik: néhány társával és kutyájával üldözőbe vesz egy hatalmas vadkant, hogy élete kockáztatásával biztosítsa a bátorságot és életerőt születendő fiának...

Spektrum, 22:50-23:50. A végső csapás. A végső csapás úgy folyt le, hogy valójában nem történt meg. Az utolsó, a tervbe vett, legvégső ütközetekre sor sem került.
1945-ben ugyanis a Csendes-óceáni hadszintéren a szövetségesek - ezen belül is elsősorban az Egyesült Államok összfegyvernemi alakulatai - arra készültek, hogy végrehajtsák a partraszállást Japán ellen. A korábbi ütközetek, illetve partraszállások - így Midway, Ivodzsima és Okinava - azonban túlságosan is meggyőzően bizonyították, hogy egy partraszállás a japán anyaországban sokszorosan nagyobb emberáldozatot követel, mint például az egy évvel korábbi, normandiai hadművelet.

Május 15., kedd

Duna, 8:55-9:45: Elfeledve: Freskók Gömörből. Azok a területek, régiók, amelyek elvesztik korábbi történelmi, gazdasági szerepüket, előbb-utóbb óhatatlanul peremvidékre szorulnak. Ilyen a Kárpát-medence egyik, a középkorban vasérc-, és nemesfém bányászatáról híres tája, Gömör is. A régi gazdagságra ma már csak néhány középkori templom és romos, gazdára váró kastély emlékeztet. Gömör ma Csipkerózsika-álmát alussza. Pedig nincs még egy olyan pontja a vén kontinensnek, ahol egy viszonylag kicsi, alig ötven kilométeres sugarú körön belül ennyi, nagyjából azonos időben készült, freskókkal ékes templom lenne. A XIV-XV. század fordulóján e tájon dolgozó festők személyéről a műtörténészek jóformán semmit sem tudnak. A történeti Magyarország e páratlanul szép, s a nagyközönség által jóformán ismeretlen táján, Gömörben egy a maga nemében egyedi festészeti ciklus évszázadok óta várja a mesebeli királyfit, aki csókjával felébreszti és visszakapcsolja ezt a vidéket oda, ahova mindig is tartozott, Európába.

Duna, 14.00-14:25: A harmadik bolygó. 1. "Szellemek járnak Portonovóban" - Togo és Nigéria között, Nyugat-Afrikában, Portonovóban csak a vudu szellemek képesek meglódítani a lassan vánszorgó időt. A fonok, az evék, az adiják és különösen a jorubák, ma is gyakorolják őseik vallását. Ezekben a társadalmakban mindent a varázslat ural és irányít. Minden eseményt a szellemek beavatkozásával magyaráznak. 2. "Víz alatti felfedezőút a Cies-szigeteknél" /Sziéz/ - A Cies-szigetek a Galiciába mélyen bevágódó keskeny öböl bejáratánál találhatók Vigo mellett, Spanyolország északi részén. 3. "A kappadokiai barlanglakók" - A Kis-Ázsia-i Kappadokia az Anatóliai-félszigeten fekszik, Törökország területén. A felszín kaotikus formáit az erőteljes vulkánikus tevékenység hozta létre. Némelyik terület holdbéli tájra emlékeztet. A talajnak ezt a jellegzetességét használta ki az ember, hiszen könnyen kivájhatta a kőzetet, hogy búvó- és lakóhelyeket építsen benne.

Duna, 20:10-22:10: Úton a halállal. Polcz Alaine azon kevesek egyike, aki Magyarországon a halálkultúra hiányára mutattak rá. Gyakorló pszichológusként írásaiban és könyveiben a haldokló beteggel való törődést, a halál elfogadását előkészítő terápiás munkát, valamint a halál utáni gyászmunka elvégzését helyezi fókuszba. 1944-45-ben a magyar háborús fronton, német és orosz megszállás alatt, a teljes kiszolgáltatottságban megélt szenvedések után valami titokzatos erő tartotta meg. Megfogalmazhatatlan, közvetlen viszony - természetesség - kötötte a halál, a pusztulás, a szenvedés legborzalmasabb élményeihez. Egyszerre volt túlélő és haldokló katonákat ápoló nővér. A második világháború utáni évek meghatározó pontja volt találkozása Mészöly Miklóssal, aki második férje lett. Kettejük családi és baráti kapcsolatrendszere a magyar szellemi élet egyik meghatározó szegmensévé vált. A vállalt sorsközösség - a diktatúra időszakában - egy intenzív, koherens művészi aurát hozott létre, amely autonóm módon őrizte meg a szellemi elődök, valamint a baráti körhöz tartozó írók, költők, festők egyedi minőségét.

Duna, 22:25-23:25: Mindentudás Egyeteme: Sohár Pál: Kulcs a molekulaszerkezethez. A mágneses magrezonancia- (NMR-) spektroszkópia napjaink legelterjedtebb, rendkívül sokoldalúan alkalmazható, hihetetlen gyorsasággal fejlődő nagyműszeres szerkezetkutatási módszere. Az NMR- spektrumok a molekulák háromdimenziós szerkezetéről informálnak, ezért az NMR a sztereokémiai kutatások legfontosabb eszköze. A 70-es évektől többek között a nagy számítógépek alkalmazásának köszönhetően óriási adathalmazok gyűltek fel, s ezeknek érzékeny vizsgálata a multinukleáris, multidimenziós NMR-korszak beköszöntét jelentette. Az NMR behatolt a biológia területére is, mivel fejlődése során alkalmassá vált a makromolekulák, biopolimerek, peptidek és fehérjék szerkezetének felderítésére, biológiai folyamatok vizsgálatára. További évtized múltán elterjedt az NMR orvos-diagnosztikai alkalmazása: az MRI. A 90-es évektől érzékenységének további javulása s a más méréstechnikákkal kombinált vizsgálatok, továbbá a mérésautomatizálás révén az NMR az ipari minőségbiztosítás, a technológiai folyamatok kontrolljának mindennapos eszközévé vált. E technika jelentőségét három tucatnyi Nobel-díj dokumentálja.

Május 16., szerda

Duna, 8:55-9:30: A fény dicsérete. Spanyolország bármely városában járunk is, a természeti környezethez illeszkedő építészet mindenhol lenyűgöző látványt nyújt. Az ország városainak összképéért felelős építészek olyan művészek, akik munkájukba belekomponálják a fényt, a tengert és a hegyeket. Olyan kreatív forma-komponisták ők, akik funkcionális, ám esztétikailag újszerű épületeket terveznek - legyen az akár múzeum, kávézó, közintézmény vagy lakóház. A sorozat Spanyolország tizenhárom építészének életművén keresztül mutatja be a spanyol városok épületeinek formagazdagságát, a vidéki tájból kiemelkedő házak szépségét, valamint az anyagokkal és fénnyel dolgozó művészek teremtő munkáját.

M2, 14:10-14:35: Apátságok és kolostorok. Jeruzsálem örmény negyedében már tizenöt évszázada domináns épület a Hagopiants kolostor. 1915 óta, amikor is ezrek menekültek ide az üldöztetések elől, senki nem tudja hol végződik a kolostor és hol kezdődik az örmény negyed, olyannyira összenőttek. Az örmények voltak az elsők, akik elfogadták a kereszténységet, templomot emeltek, mely egyike lett Jeruzsálem nevezetes szent helyeinek s egyben az örmény diaszpóra otthona és menhelye.

M2, 15:30-16:00: Múzeumi barangolás Bécsben. Az osztrák főváros nagyhírű, patinás múzeumaiban az év minden szakában látványos kiállításokat rendeznek. A filmbeszámoló most Bécs néhány tavaszi kulturális szenzációját villantja fel, amelyek minden bizonnyal hosszú időre emlékezetesek maradnak.

Duna, 2:10-3:10: Sohár Pál: Kulcs a molekulaszerkezethez. A mágneses magrezonancia- (NMR-) spektroszkópia napjaink legelterjedtebb, rendkívül sokoldalúan alkalmazható, hihetetlen gyorsasággal fejlődő nagyműszeres szerkezetkutatási módszere. Az NMR- spektrumok a molekulák háromdimenziós szerkezetéről informálnak, ezért az NMR a sztereokémiai kutatások legfontosabb eszköze. A 70-es évektől többek között a nagy számítógépek alkalmazásának köszönhetően óriási adathalmazok gyűltek fel, s ezeknek érzékeny vizsgálata a multinukleáris, multidimenziós NMR-korszak beköszöntét jelentette. Az NMR behatolt a biológia területére is, mivel fejlődése során alkalmassá vált a makromolekulák, biopolimerek, peptidek és fehérjék szerkezetének felderítésére, biológiai folyamatok vizsgálatára. További évtized múltán elterjedt az NMR orvos-diagnosztikai alkalmazása: az MRI. A 90-es évektől érzékenységének további javulása s a más méréstechnikákkal kombinált vizsgálatok, továbbá a mérésautomatizálás révén az NMR az ipari minőségbiztosítás, a technológiai folyamatok kontrolljának mindennapos eszközévé vált. E technika jelentőségét három tucatnyi Nobel-díj dokumentálja.

Május 17., csütörtök

Duna, 8:50-9:15: Itthoni ízek. A Fertő csodálatos vidékén barangolva eljutunk a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, Fertőrákosra, Fertőszéplakra, sőt még a Fertő-tóhoz is. Ezen kívül sétálhatunk Sopron macskaköves utcáin és bemutatunk egy világörökséget, a Pannonhalmi Apátságot.

M2, 13:15-14.10: Mindhalálig hős. Lazar Brankov, 1949. A Rajk-per harmadrendű vádlottja. Valaha jugoszláv partizán, később budapesti követségi ügyvivő. A tárgyalás után hét év magánzárka. A szabadulása után, 1956 végétől emigráns Franciaországban. 1945 és 1949 között azonban Magyarországon élt: fél évszázad múltán végigjárta azokat a helyszíneket, ahol akkor megfordult.

Duna, 16:55-17:20: Szövetségben a fákkal. A sorozat célja, hogy bemutassa az erdő, a táj, és egészben a természet és az egyes emberek, valamint közösségeik, a mindenkori társadalom együttélését. Mindezt földtörténeti, történelmi, társadalom- és kultúrtörténeti, irodalmi és művészeti kontextusban, kiegészítve az idevágó napi aktualitásokkal.

Spektrum, 20:55-21:55: Konyhakerti csaták. Ki ne vágyott volna gyerekkorában - sokszor még felnőttként is - arra, hogy valami távoli tájon, mondjuk őserdőben izgalmas expedícióra induljon. Hiszen a legtöbbünket vonzzák a kalandok, érdeklik az érdekes élőlények. De biztos, hogy meg kell tennünk több ezer kilométert? Egyáltalán nem! Közvetlen környezetünkben is lenyűgöző események zajlanak, csak éppen nem veszünk tudomást róluk. Egyszerűen menjünk ki egy kertbe - a sajátunkba, vagy mondjuk egy ismerősébe -, telepedjünk le a veteményes szélére, és jól nyissuk ki a szemünket! Az sem hátrány, ha egy kis humorérzékkel is fel vagyunk fegyverkezve. Hihetetlen történetek részesei lehetünk.

Május 18., péntek

M2, 9:00-9:50: A teremtés Szigete. Dokumentumfilmünk az indonéziai Flores szigetén készült. Felkiáltás, misszió, szegénység vagy valódi lelki gazdagság? Mindez együtt egy atmoszféra film, mely lehet, hogy még időben figyelmeztet valaha kapott és elpazarolt értékeink megbecsülésére. A film főszereplője, a kalocsai származású Mészáros Ferenc, verbita misszionárius atya, aki 44 éve él a szigeten és megteremti "népének" az élethez szükséges elemi feltételeket. Egy teljes életet élő atya és népe, egy hiteles ember tiszta kapcsolata a teremtett világgal. A film túllép a dokumentumfilmek száraz tényközlésén.

Duna, 14:00-14:30: Magyarok Portugáliában. A XX. század történelmi viszontagságai többször sodortak hazánkból kisebb-nagyobb számban embereket a világ minden tájára. A műsorban különböző időpontokban a kontinensünk nyugati partján fekvő Portugáliába került emberek, sorsok kerülnek bemutatásra. Van köztük zenész, üzletember, gyáros, de találkozhatunk Kondor atyával is, aki Fatimában ápolja a magyarok emlékét.

M2, 17:30-18:00: A tenger legendái. A Csendes-óceán közepén található Futuna-sziget lakóinak nem könnyű az életük. Nem csak a szárazsággal kell megküzdeniük, hanem a szigetet elborító sziklákkal is, amelyeken életveszélyes a közlekedés. Ha a bennszülöttek egy másik faluba szeretnének ellátogatni, falétrákat és hágcsókat kell készíteniük, hogy a meredek sziklákat meg tudják mászni. A mintegy 200 főnyi lakosság gondolkodásának a mai napig szerves része az ősöktől örökölt mondavilág. Eszerint Futuna-szigete egy isten és egy szárnyas nő nászából jött létre. Az első emberekkel egyidőben érkezett ide egy félisten, Hachichiki, akinek dicső történetét mindenki kívülről ismeri a szigeten...

Duna, 0:10-1:10: Totemállatok. Néhány állat - titokzatosságával és erejével - mindig is különös hatást gyakorolt az emberiségre. Ellenségként féltek elefántoktól, krokodiloktól, kígyóktól, nagymacskáktól és sárkányoktól, bizonyos civilizációk viszont felsőbbrendű hatalmat tulajdonítottak nekik.
Ez a kettős érzelem ma is létező legendáknak és hiedelmeknek lett a létrehozója. Rítusok, ceremóniák, harci jelenetek, amelyeknek ihletői ezek a különös állatok. A 3 részes sorozat egy-egy epizódja ezeket, a világ legkülönbözőbb részein született legendákat, hiedelmeket meséli el magas színvonalon.

Május 19., szombat

M2, 11:30-12:00: Cigányzene. Sárosi Bálint zenetörténész, népzenekutató 1975-ben készült sorozatában a magyarországi cigányzene történetét, kialakulását, társadalmi és zenei gyökereit mutatja be, sok különleges zenei illusztrációval

M2, 13:15-13:30: Bali, az istenek földje. A sorozat egy kis trópusi sziget, Bali hétköznapjaiba, lakóinak mágikus gondolatokkal, vallási mítoszokkal átszőtt hitvilágába, népének ösztönösen kialakított sokszínű művészetébe enged bepillantást.

M2, 17:30-18:00: Európa legszebb kertjei. Andrea Palladio a XV. század legismertebb és legdivatosabb építésze volt. A görög-római építőművészetből merített ihletet. Pádua és Vicenza környéki palotái, mesebeli villái víztükrökkel és szobrokkal ékesített parkok és kertek közepén állnak. Nyáridőben pompás estélyeket, koncerteket és bálokat adtak itt. Ilyenkor összegyűlt a velencei arisztokrácia, hogy a fák hűvösében múlassák az időt. Valzanzíbióban a XVII. század végén Barbarígó államügyész úgy döntött, hogy felékesíti a családi birtokot: ekkor telepítette ide Velence egyik legkülönösebb kertjét.

M2, 21:50-22:20: Borostyán - A Költő Színháza. Vannak költők, akiket szóban mindenki becsül, talán olvasott is, mégsem ismer. A Stúdió "K" Színház és a Szépírók Társasága közös szervezésében készülő Borostyán-estek egyetlen alkalomra szóló találkák, ismerkedések. Képzelt hangoskönyvek, melyek csak egy alkalommal hallhatóak. A sorozat a magyar költészet olyan vonulataira hívja fel a figyelmet, amelyek többféle klasszikus értékrendet közvetítenek. Sorozatunk szeretné ezeket az életműveket újra elérhetővé tenni. Ezért a műsor mottója: "Nem elég a borostyán és a babér. Nem elég halhatatlannak, hallhatónak is kell lenni."

Május 20., vasárnap

Duna, 5:20-6:10: Írottkő Natúrpark. 1997-ben alakult meg az Írottkő Natúrpark a természeti és kulturális értékek megőrzésére. Egy gyönyörű hegység évekig szigorúan zárt világa most láthatóvá válik. Nagyon vigyáznunk kell, hogy az új évezred ne tegye tönkre ezeket az értékeket. Cák múzeumi pincesorát, a Hétforrás tiszta környezetét, a Szent Korona utolsó rejtőhelyét, a védett virágok kincset érő tömegét.

M1, 13:10-13:25: Magyar elsők. Rabszolgapiacon vásárolták meg azt a kalandos sorsú magyar nőt, aki angol kutató férjével együtt veszélyes útra indult Afrikába. Az első magyar földrajzi felfedező nő fordulatokban gazdag életét mutatja be a sorozat újabb epizódja. Mit is fedezett fel?

M2, 15:45-16:15: A XX. század nagy románcai. Maria Callas kirobbanóan tehetséges énekesnő volt, a hajómágnás Aristoteles Onassis pedig napjaink egyik legnagystilűbb szélhámosa. Mindkettő szenvedélyes és végletes, akár a természeti erők. Szerelmük az évszázad talán legviharosabb románca volt, történetük nagyoperába illő.

M2, 18:00-18:45: Miért? 1925. december 14-én a hágai rendőrség letartóztatta Jankovich Arisztid magyar diplomáciai futárt, aki egy hamis ezerfrankost akart beváltani. A detektívek a nevezett úr poggyászában egy teljes böröndnyi hamis bankjegyet találtak. A kirobbant kínos nemzetközi botrány előzményei pár évvel korábbra, 1923-ra nyúlnak vissza, amikor német szélsőjobboldani tisztek hamis frankokkal akarták elárasztani és így tönkretenni Franciaországot. A sikertelen ötletet átadták a magyar fajvédőknek. Az akcióról tudott maga a miniszterelnök, Bethlen István is. Az eredmény ismert... A hazai polgári és szociáldemokrata ellenzék bízott abban, hogy a nemzetközi botrány elsöpri a Bethlen-kormányt. Ez nem következett be, mert Anglia és Olaszország nem vonta meg bizalmát a magyar kormányfőtől. A korabeli élclap, a Karikatúra így írt az ügyről: '...Nem értem Windischgrétzéket. Ennyi bajjal -fáradsággal már jó frankot is csinálhattak volna. - Jó frankot? Bajosan. Ezt ma már a franciák sem tudnak csinálni... De ki is volt Windischgretz herceg? S mire számított a titkos revíziós ügyek egyik vezetője, Teleki Pál, amikor tudtával megindul a hamis pénznyomtatás? Erről a kalandokban bővelkedő ügyről, a trianoni döntés utáni Magyarország bel- és külpolitikai elképzeléseiről beszélget Veiszer Alinda történész vendégeivel, Ormos Máriával és Ablonczy Balázzsal a Magyar Televízió történelmi műsorában, a MIÉRT-ben.

Duna, 21:40-22:25: Az utolsó paradicsomok. Portugália az ellentétek országa. Mostani utunk a spanyol határtól az óceánig vezet. Fatima, Porto és Lisszabon mellett kis falvakat és nemzeti parkokat is felkeresünk. Utazásunk Európa legdélnyugatibb csücskénél, Algarvénál ér véget.

Ajánlók szövege: www.port.hu