A jövő tudománya

Vágólapra másolva!
Április 14-én volt két éve, hogy teljes egészében befejezték az ember genetikai állományának (genomjának) feltérképezését. A genomika új tudományként abban segít bennünket, hogy teljességükben, egymással összefüggésben megértsük a gének funkcióit. A tudomány egyik legjelentősebb hazai képviselőjét, dr. Falus Andrást, a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetőjét a csaknem elmúlt évek alatt elért nemzetközi eredmények mellett a genomikához kapcsolódó hazai tervekről kérdeztük.
Vágólapra másolva!
Génjeink: sors vagy valószínűség?/falus/index.htmlFalus András előadása az ME-n

- A gének molekuláris háttere már a DNS modell megismerése óta, csaknem 50 éve ismert. Évtizedek óta dolgoznak az emberi és más fajok DNS-e nukleotidsorrendjének elolvasásán. Ez az információ mennyiség hihetetlen mennyiségű adatot jelent. Tudjuk, hogy a genom az élőlények sejtjeiben található gének összességét jelenti.. Az egyes tulajdonságok öröklésével, a gének működésével és szerkezetével foglalkozó tudománnyal, a genetikával szemben a genomika az élőlények génjeinek összességével foglalkozik. Ma már tudjuk, hogy az embernek 25-30 ezer génje van, de a DNS-ben a géneken kívül óriási részek "üresek", ezek funkciójáról még nagyon hiányosak az ismereteink.

Milyen lépések vezettek a genomika kialakulásához?
- A fél évszázad alatt megszületett hatalmas információ mennyiség lehetővé tette, hogy a molekuláris genetikai kutatás óriási lépésben haladjon előre. A genomika alkalmazásának első pillérje a genomprogramok befejezése volt, hiszen ez lehetővé tette az összes gén együttes vizsgálatát. A második pillér egy egészen új, nagyon nagy hatékonyságú technológia kialakulása, a chip (génlapka) módszer, mely során kis felületen nyílt lehetőség nagyszámú gén vizsgálatára. Egyszerre, akár az ember összes génjét, azok változatait és kifejeződését tudjuk vizsgálni.

A harmadik tudományterület a bioinformatika, mely véleményem szerint talán a legfontosabb előrelépés. A genetika és az informatika együtt hozták létre ezt a teljesen új tudományt. Ezzel képesek vagyunk a gének közötti kapcsolatok, szabályozási hálózatok feltérképezésére is.

A genomikában és a bioinformatikában az a csodálatos, hogy a munka nagy része ún. in silico módon, vagyis számítógépeken keresztül történhet. A meglevő, interneten is hozzáférhető adatbázisokon keresztül is végezhetünk így kutatásokat, a munka bizonyos stádiumaiban akár közvetlenül laboratóriumi munka nélkül is, mellyel egyidejűleg nagymértékben bővült a tudományba bekapcsolódó emberek köre.

Milyen jelentősége van a mai tudományos életben ennek a területnek?
- Ezzel a fejlődéssel egészen új tudományterületek születtek: a farmakológia (gyógyszertan) mára már genom-alapú farmakogenomika, az immunológia immunogenomika, míg az onkológia onkogenomikára változott, de természetesen sorolhatnám a többi területet is. Olyan korban élünk, amely eredményeivel ez újfajta biológia, illetve egy újfajta orvostudomány kialakulását ígéri. Az orvosok hamarosan talán sokkal inkább "alapjaikban" gyógyíthatják a betegségeket, a genetikai háttér ismeretében állíthatják fel a diagnózist, így személyre szabott gyógyszerekkel, védőoltásokkal még "személyre szabottabb" gyógyítást végezhetnek, mint eddig..

Hazánk milyen fejlődési szinten áll?
- A genomika jelentőségét nemzetközi szinten talán az érzékelteti legjobban, hogy az EU 6. kutatási keretprogramjában első számú prioritás a genom-alapú biológiai kutatások támogatása, ezen belül az egészségügyi kutatások elsőbbsége. Ebből következik az is, hogy várhatóan hatalmas összegeket, mintegy 2,26 milliárd eurót fordítanak majd erre a tudományra. A kutatási alap a tagjelölt országok és a tagországok befizetéséből áll össze. Az egyes országok feladata, hogy a befizetett pénzekből minél többet visszapályázzanak. Ezért fontos, hogy hazánkban is felmérjük a tudomány fontosságát és igyekezzünk az ehhez szükséges intézményi háttér megteremtésével. Én nagyon bízom abban, hogy a kormányzat felméri ennek jelentőségét és megteremti illetve biztosítja a pályázatokhoz szükséges önrészt, hiszen, ha most lemaradunk, az vélhetően hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Egy hazai orvosi genomikai konzorcium, amelyben mi is résztveszünk nemrég elnyert egy nemzetközi pályázatot, mely nagy jelentőségű a további munkákban, de szeretnénk, ha minél több ilyen pályázaton indulhatnánk, ez azonban természetesen már az "önrész" felmutatása miatt is anyagi kérdés.

Mivel foglalkozik a 2001-ben létrejött Semmelweis Genomikai Hálózat (SGH)?
- Hazánknak óriási szellemi tőkéje van, meggyőződésem, hogy ez Magyarország legértékesebb kincse. Nagyon gyorsan felfigyeltünk a terület fontosságára, így kialakult az igény egy országos hálózat kialakítására. Ennek eredménye a Semmelweis Genomikai Hálózat létrejötte, mellyel elindítottunk egy olyan rendezvénysorozatot, ahol a genomika orvosi vonatkozásait mutatjuk be. A Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa hivatalos PhD kurzusként ismeri el az előadások látogatását, emellett a genomika már tantárgyként is bekerült a hallgatók órarendjébe.

Milyen területekkel foglakozik jelenleg az Ön vezetése alatt álló intézet?
- Az intézetünknek speciális témája van, a hisztamin nevű anyag, melyet az allergiában ismert meg a világ. Kiderült, hogy ennek az onkológiában is nagy jelentősége van. Másik kutatási témánk az izületi gyulladás, illetve mindezek mellett az őssejt kutatás, melyben genomikai módszerekkel tanulmányozzuk, hogy egyes sejtek szövetek kialakulásában mely gének, génkapcsolatok játszanak szerepet.

Munkánkhoz épp a napokban érkezett meg az a génlapleolvasó, melyet egy nemzetközi cégtől szereztünk be, ilyen egyébként már több is van hazánkban.
Összefoglalva tehát szellemi értelemben semmiképpen nem vagyunk lemaradva a genomika-tudományban, de ha most nem figyelünk oda, annak komoly veszélye lehet. Mivel ez a terület világszerte óriási léptékű fejlődésen megy át, fontos, hogy hazánk is első számú feladatként kezelje a nemzetközi genomikai élmezőnybe való bekapcsolódást.

(Az interjú 2004. április 14-én készült)