A lángelmék kora

Vágólapra másolva!
A 17. század a fizika történetének legnagyobb hatású évszázadai közé tartozik - tudtuk meg Szegeden Dr. Molnár Miklós egyetemi docens ismeretterjesztő előadásából.
Vágólapra másolva!

Március 21-én újra zsúfolásig telt a Szegedi Tudományegyetem új épületének alagsori előadója. Bár már másfél hónapja tart a fizikatörténeti előadássorozat, s a látványos kísérletekkel fűszerezett előadásokat - a ME programjaihoz hasonlóan - a helyi televízió is bemutatja, az érdeklődés a helyszínen továbbra is töretlen.

Dr. Molnár Miklós

Dr. Molnár Miklós matematika-fizika-filozófia szakon végzett. Jelenleg a SZTE Kísérleti Fizika Tanszékének docense, munkássága a fizika szakmódszertana köré épül

Molnár MiklósGalileo Galilei, Johann Kepler, René Descartes, Blaise Pascal, Evangelista TorricelliSir Isaac NewtonOtto von Guericke, Edmé Mariotte, Robert Boyle, Christian HuygensRobert HookeSimon Stevin, John Wallis, Vincenzo Viviani, Christopher Wren Edmund Halley

A 17. század kulturális-tudományos légkörét alapvetően befolyásolta és meghatározta két esemény. Az egyik 1600 virágvasárnapján történt: Rómában ekkor égették még Giordano Brunót, aki nem egyszerűen a kopernikuszi tanok hirdetője volt, de merész gondolataival túl is lépett szellemi mesterén. A rákövetkező év végén pedig meghalt Tycho de Brahe, aki sajátmagát szerényen csillagászfejedelemnek nevezte. Brahe átérezte saját jelentőségét: működése nélkül Kepler aligha jutott volna el törvényeiig.

A század természettudósainak, fizikusainak fő érdeklődési területei a bolygók mozgása, a gravitáció kérdése mellett általában a testek különböző körülmények között történő mozgásai (mozgás lejtőn, szabadesés, hajítás, ingamozgás, körmozgás) voltak. Ekkor teremtették meg a dinamika alapjait, kidolgozták az ütközések elméletét, valamint behatóan foglalkoztak a légnyomás, a vákuum, továbbá a folyadékok és gázok statikája felvetette kérdésekkel is.

Giordano Bruno szobra Rómában

Giordano Bruno
szobra Rómában

GalileiKopernikusz

Galileo Galilei: Discorsi

Galilei Discorsi című korszakalkotó művének címlapja

Tycho de BraheRudolf császárJohann KeplertMadáchtólBraheKeplerKepler

NewtonNewtonNewtonHooke

GalileiGalileiHuygensMolnár MiklósGalileinekStevin



Blake híres festménye Newtonról

Blake híres festménye Newtonról


Ha dinamikai törvények, akkor Descartes - akár így is összefoglalhatnánk a francia filozófus három mozgástörvényét vagy hét szabályát, melyeket az egymással találkozó testek mozgásának megváltozásáról jegyzett le Principia Philosophiae című nagyívű munkájában. Ezekhez járul még hozzá Huygens két hipotézise az ütközések elméletéről, de Wallis és Wren is fontos gondolatokat közöl az 1668-ban a Royal Society által kiírt pályázatra készített dolgozataikban. A francia Mariotte kísérleti úton is bizonyította az elméletírók tetszetős teóriáit: "ütközőgépe" gyermekjáték formájában ma is elérhető. Newtont sem lehet megkerülni a témakör taglalásakor: Arisztotelésszel szembehelyezkedvén ő nyilvánította ki, hogy a mozgás állapot.

Molnár Miklós előadását számos érdeklődő követte

Molnár Miklós előadását számos érdeklődő követte

A firenzei kútfúrók megoldhatatlannak tűnő feladat elé állították egyszer Galileit, aki a a légnyomás, a vákuum és a folyadékok statikája alapján természetesen segített a mesterembereknek. Torricelli és Viviani 1643-as kísérletét Pascal később módosítva ugyan, de megismétli. A magdeburgi félgömbökkel Guericke kísérletezett. A német által feltalált légszivattyút Boyle tökéletesítette. A tőle függetlenül dolgozó Mariotte-tal közös eredményeiket a fizikatörténet a Boyle-Mariotte-törvényben foglalja össze.

Molnár Miklós tanulságos előadását ez alkalommal a Széchenyi István Gimnázium tanulóinak jóhangulatú kísérleti bemutatója zárta, mely stílszerűen a folyadékok és gázok áramlására összpontosított.

A helyszínen készült fotókért köszönet Pilihaci Oscarnak.