Vágólapra másolva!
A rost rosszat tesz. A zsír egészséges. A napi ötszöri zöldség és gyümölcsfogyasztás pedig csak a zöldségesek pénztárcájának jó. Legalábbis ezt állítja egy meglepő, új könyv szerzője.
Vágólapra másolva!

Úgy gondoljuk, tudjuk, mit kell ennünk: kevesebb vörös húst, több rostot, kevesebb telített zsírt és több zöldség-gyümölcsöt, igaz? Zoe Harcombe elhízáskutató és táplálkozásszakértő szerint egyáltalán nem. The Obesity Epidemic: What Caused It? How Can We Stop It? (Az elhízás járvány: Mi okozta? Hogyan állíthatjuk meg?) című könyvében aprólékosan kielemzi a táplálkozási tanácsokat alátámasztó kutatásokat, és megdöbbentő, mítoszromboló következtetésekre jut.


Harcombe szerint az elhízás járvány nem annyira a modern életmóddal függ össze, mintsem azzal, amit megeszünk. Az 1970-es évek végén a brit kormány megváltoztatta étrendi javaslatait, és az elhízás aránya érdekes módon az ezt követő három évtizedben meredeken emelkedni kezdett.


A régi elmélet egyszerű volt: a liszt és gabona alapú élelmiszerek hizlalók, és az édes ételek mind közül a leghizlalóbbak. Az új elmélet ezzel szemben azt állította, hogy legyen az étrendünk alapja a keményítő, vagyis étrendünk nagy részét a rizs, a tészta, a kenyér, a burgonya és az ehhez hasonló élelmiszerek tegyék ki. Ezzel csak az a baj - állítja Harcombe - hogy a szénhidrátok emésztéskor glükózzá alakulnak át. E folyamat következtében a szervezetünk inzulint termel, hogy kezelni tudja a plusz mennyiségű glükózt. Az inzulin egyik legfőbb feladata a zsír tárolása, tehát amikor szénhidrátokat fogyasztunk, a szervezetünk zsírtároló mechanizmusát aktiváljuk. Az energiatermelésre fel nem használt szénhidrátokat így zsír formájában gyorsan elraktározzuk a szervezetünkben.


Harcombe szerint a természetes dolgokhoz kellene visszatérnünk, a feldolgozatlan élelmiszerek, köztük a hús, a hal, a tojás, a zöldségek és a saláták fogyasztásához.



Tévedések a fogyókúrával kapcsolatban


A fogyókúrával összefüggő egyik tévhit az, hogy ha bizonyos mennyiségű kalóriával kevesebbet viszünk be a szervezetünkbe, bizonyos mennyiégű kilóval csökken a testsúlyunk. Eleinte talán igen, de később a szervezetünk rájön, hogy koplaltatjuk, és energiamegtakarító üzemmódra kapcsol. A cél az, hogy a szervezetünket zsírégető üzemmódba állítsuk, ehhez pedig nem a kalóriákat kell csökkenteni, hanem a szénhidrátok mennyiségét.


A mozgás nem számít?


Általánosan elfogadott tény az is, hogy a testmozgás elégeti a kalóriát, csökkenti a zsír mennyiségét, és felgyorsítja az anyagcserét. Harcombe szerint azonban ha fokozott testmozgást végzünk, ellenkező hatást érünk el, mert megéhezünk tőle, és a szervezetünk szénhidrátokat kíván elveszett tartalékainak pótlásához. Ha valaki fogyókúrázik, nem az elfogyasztott mennyiséget kell szabályozni, hanem azt, hogy mit eszik. Így pedig nem számít, hogyan végez, illetve nem végez testmozgást.


A zsír nem is egészségtelen


A következő mítosz, amelyet Harcombe lerombol, a zsír szerepe az étrendünkben. Szerinte a valódi zsír nem egészségtelen, kizárólag a mesterséges zsírokat kellene elvetnünk. A zsírban oldódó A-, D- és E-vitaminok elengedhetetlenek a szemünk, a csontjaink, az elménk és a vérereink egészségéhez, ezek felszívódásához pedig szükségünk van a valódi zsírokra. Az elmúlt ötven évben azt is elfogadtuk, hogy a telített zsírok egészségtelenek. Harcombe ezzel szemben úgy véli, hogy egyetlen olyan tanulmány sem született, amely hathatósan alátámasztaná, hogy a telített zsír fogyasztása összefüggésben állna a szívbetegséggel, azt pedig pláne nem, hogy ez okozná a rendellenességet.


A magas koleszterinszint nem probléma


Harcombe különös módon a magas koleszterinszintet sem tartja rossznak. Úgy véli, hogy egy tetszőleges szám, például az 5 mmol/l megjelölése olyan, mintha kijelentenénk, hogy az átlagos testmagasság 175 cm, nem pedig 185 cm, és mindenkinek gyógyszerrel kellene csökkentenie testmagasságát annak érdekében, hogy ezt az értelmetlen számot elérje. A szerző szerint valójában az általunk fogyasztott szénhidrátok, különösen a finomított szénhidrátok mennyisége rendellenes, és ez határozza meg a triglicerid szintet.


Csak óvatosan a rostfogyasztással


A közhiedelem szerint minél több rostot kell fogyasztanunk, hogy kitisztítsuk az emésztő szervrendszerünket. A szervezetünk azonban a fontos ásványi anyagokat akkor tudja felszívni, amikor a táplálék a bélrendszerünkben van, így semmi szükség arra, hogy gyorsan kiöblítsünk onnan mindent. A lényeg inkább az, hogy ne juttassunk be oda egészségtelen élelmiszereket.


Napi ötszöri zöldség-gyümölcs fogyasztás - szükséges?


Harcombe szerint a napi ötszöri zöldség-gyümölcs fogyasztást 25 zöldség-gyümölcsforgalmazó nagyvállalat és az Amerikai Országos Rákkutató Intézet 1991-es kampányának részeként fogalmazták meg. Nincs bizonyíték arra, hogy megelőzné a daganatos betegségeket. Bár nagyszerű étrendi kiegészítők, a gyümölcsben lévő fruktóz egyenesen a májba kerül, és zsírként raktározódik.