Speciális rizst fejlesztettek ki az éhínség ellen

Vágólapra másolva!
Évek óta keresik az agrármérnökök a megoldást az egyre növekvő népességű Ázsia élelmezési gondjaira. New Yorkban a múlt héten rizsszakértők gyűltek össze egy konferencián, hogy megvitassák a legújabb lehetőségeket.
Vágólapra másolva!

Vitaindítóként a Nemzetközi Rizskutató Intézte (IRRI) és az Ázsia Társaság a "Soha ki nem ürülő tányér: Élelmiszerbiztonság Ázsiába" című közös tanulmánya adta. "A mezőgazdasági kutatások már eddig is sokat enyhítettek a világot fenyegető éhínségeken. A ma termelt rizsfajtákat az elmúlt negyven évben tudósok fejlesztették ki" - mondja Achim Dobermann, az IRRI kutatásért felelős igazgatóhelyettese. Azonban a helyzet még mindig kritikusnak mondható. "Tudjuk, hogy az elkövetkezendő tíz évben mintegy évi 8-10 millió tonna rizst kell termesztenünk. Körülbelül ez az a mennyiség, ami fedezi a növekvő lakosság igényét" - tette hozzá Dobermann.


Életet adó növény


Miközben Ázsia egyes országaiban komoly gazdasági fellendülés tapasztalható, mások lemaradtak, továbbra is szegénységben élnek. A földrész adja a világ éhező részének 60 százalékát, és sok keleti országban a rizs adja a napi kalóriabevitel több mint harminc százalékát. Érthető tehát, hogy a rizs kulcsfontosságú szerepet játszik az emberek életében, minden előrelépés komoly eredményeket hoz és bármilyen probléma a termesztésben komoly társadalmi katasztrófához vezethet.


Nemcsak a túlnépesedés okoz gondot a rizstermesztők számára. "A népesség növekedése mellett a táplálkozási formák megváltozása, a termőföld hiánya, az öntözésre használható víz szűkössége, a növekvő energiaköltségek valamint a klímaváltozás bizonytalan hatásai mind kihívásko elé állítják a tudósokat és a döntéshozókat" - mondta Vichakha N. Desai, az Ázsia Társaság elnöke.


Szakemberek által tervezett


Ma már igen nagymértékben "bele lehet nyúlni" egy-egy növény életébe, például az IRRI tudósai most azt tervezik, hogy a rizs fotoszintézisét alakítják át oly módon, hogy az akár 50 százalékkal megnövelje a hozamot úgy, hogy közben ugyanannyi napfényre és vízre van szükség, mint korábban. Ezen felül módosítják a rizsszemekben található összetételt is, így a tápértéke kedvezően változhat. Dobermann elmondta, hogy az IRRI szakemberei több mint százezer féle növényvariáns vizsgálatával keresik a lehetőségeket.


Külön jelentősége van az A-vitaminnak, amely jelentős szerepet játszik a szem és így a látás fejlődésében. Mintegy harminc százalékra tehető a világban az A-vitaminhiányos hat év alatti gyermekek aránya, közülük igen sokan élnek Dél-kelet Ázsiában. A hagyományos rizsben nincs A-vitamin, így ezen a területen igen kiterjedt genetikai növénynemesítési vizsgálatok folynak. Eddig még egy országban sem hagyták jóvá génmódosított rizs termesztését, de Dobermann optimista. "Az A-vitaminnal dúsított rizs lehet az első, ami megjelenik a piacon. Ha minden jól megy, két éven belül megkaphatjuk a termesztési engedélyt, talán a Fülöp-szigeteken" - mondta. Innentől számítva azonban még mindig több évnek kell eltelnie, mire az ország gazdálkodói az aranyrizsnek is nevezett változatot termeszthetik.


Erősebb, ellenállóbb


Fontos iránya a kutatásoknak a különféle káros hatásoknak jobban ellenálló változat nemesítése is. Ázsiában igen gyakoriak az áradások valamint az extrém magas hőmérsékletű időszakok, ezeket a káros hatásokat a hagyományos növények kevésbé tolerálják. Kiemelt szerep jut a növényvédő szereket jobban tűrő változatoknak is. (Ez esetben nem génmódosított növényekről van szó, a hagyományos nemesítés módszerével alakítanak ki új növényfajokat). "Indiában és Bangladesben már kihoztunk egy új, ellenállób fajtát" - mondja Doberman.


Mindent egybevetve a szakember úgy látja, hogy a rizshiány kontroll alatt tarható, a kitűzött évi 8-10 millió tonnás termelés elérhető. "Persze ehhez az kell, hogy a politikusok jó döntéseket hozzanak és megfelelő helyre fektessenek be. Úgy érzem, a megoldási lehetőségek a kezünkben vannak" - sommázta véleményét Dobermann.