"A múltkor vettem két fagyasztott sóskát, a haverom rákérdezett, hogy tudom-e, hogy sóskát vettem? Mondtam, hogy igen, miért? Erre újra, értetlenkedve megkérdezte, hogy akkor tudom-e, hogy ez nem spenót. Nem értettem a hitetlenkedését, én mind a kettőt szeretem. A sóskának finom édes-savanykás íze van, szeretem nyersen is. A spenót meg alapvetően íztelen, én mindenféle indiai fűszerekkel ízesítem" - mesélte az elkötelezett zöldséghívő Tamás.
Idézettünk azon kevesek közé tartozik, aki a spenótot és sóskát is kedveli. Ha választásra kerül a sor, a legtöbben egyértelműen leteszik a voksukat valamelyik zöldség mellett, olyan viszont, aki mindkettőt szívesen megenné, alig akad. Pedig nagy különbség, sem külalakra sem pedig ásványi anyag tartalomra nincs köztük. Azonban ezek a tulajdonságok mit sem érnek, ha az érveket vagy az ellenérveket kell összeszedni, egyik vagy másik mellett. Az például egyértelműen kiderül, hogy a főzés utáni küllem kategóriát a spenót nyeri, a kétes színű sóskával szemben, ami néhány perces párolás után kénytelen érzékeny búcsút venni erőteljes színétől.
Óvodában dőlhet el a kérdés
A legtöbb kisgyerek az óvodába kerülés előtt szívesen megeszi mindkét zöldséget, bár az anyatejen nevelkedett, édes ízekhez szokott gyerekeknél elsősorban a sóska a favorit. Molnár Kata zöldséges legalábbis így tapasztalata. "Sóskából mindig jóval több elfogy, mint spenótból, a kisgyerekes anyukák inkább azt kérik. Teltebb az íze, mint a spenótnak, ráadásul a hazai adottságok tökéletesek az alapvetően igénytelen és folytonérő sóskának. Ezzel szemben a spenótot az év nagy részében importáljuk, és a külföldi soha nem olyan ízletes, mint a magyar. Az viszont tény, hogy a spenótot sokkal többféleképpen lehet elkészíteni, mint a sóskát. Ez utóbbit a legtöbben csak főzelék formájában tudják elképzelni."
Otthon a gyerekek még nem ellenkeznek a sóska édeskés íze miatt - nem így az óvodában. A mamától elfogadják az okkerzöld masszát a tányéron, a közétkeztetésnek viszont már nem bocsájtják meg. "Nemcsak a gyerekek, én sem eszem meg a sóskát: sem a színe, sem az állaga nem meggyőző. Ezzel valószínűleg a közétkeztetés is tisztában van, ugyanis jóval többször adnak spenótot, mint sóskát. Persze még mindig a milánói makaróni a sláger, de a spenóttól legalább nem undorodnak, szemben a kelkáposzta-főzelékkel. Az ovisokat egy darabig könnyen meg lehet győzni mesékkel, amíg a spenót jótékony hatását maga Popeye igazolja, addig a sóskához nem kötnek semmilyen legendát" - értékelte a sóska helyzetét Thurányi Katalin óvónő.
Nem a genetika
A közétkeztetésnek meghatározó szerepe van abban, hogy melyik gyerek lesz válogatós, és melyik mindenevő. "Hiába mondom a mostanra már felnőtt fiamnak, hogy a gombának nincs rossz íze és érdemes kipróbálni, az iskolai menzán úgy megutálta, hogy azóta sem hajlandó enni belőle. A legtöbb menzán elrontott legtöbb étellel sajnos így vannak a gyerekek, és sok felnőtt is. Ezért nem hiszem, hogy a sóska és spenót szeretetét vagy utálatát a genetikában kellene keresni" - nyilatkozta Miháldy Kinga dietetikus. "Egy rosszul sikerült, kétes állagú, savanyú sóska vagy keserű spenót egy életre elveheti a gyerek kedvét mindkét zöldségtől."
A körítés a lényeg
"Nálunk egyik sem túl nagy kedvenc. Sőt! Kijelenthetem, önmagában, főzelékként egyik sem csúszik az ovisoknak. Viszont túróval a spenót, beleépítve valamilyen sós tortába mindig jól fogy. A sóska kevésbé jól variálható és élénkebb az íze, így az nem akkora kedvenc" - mondta a magánóvodát is üzemeltető gasztroblogger Ugrai-Nagy Tünde, alias Ízbolygó.
"Egyébként az összes zöldségfélével kapcsolatban elmondható, hogy a csomagolás, körítés sokat számít. Szinte hihetetlen, de a céklakrémleves klassz feltéttel az egyik legmenőbb kaja nálunk az oviban."
Ennyi lenne a sóska és a spenót titka? Kaldeneker György mesterszakács szerint is könnyen megoldható a kérdés. "Van néhány olyan barátom, akik nem ettek soha életükben spenótot, egészen addig, amíg én nem főztem nekik. Fokhagymásan, tejszínesen, ahogy kell. Az összes megszerette. A rántott vagy sima zsemlével sűrített főzeléket én sem szeretem."
"Spenótot számtalan kultúra ismeri és építi bele az étrendjébe, ebből a szempontból a sóska perifériára szorult, megcukrozzuk és főzelékként vagy levesként fogyasztjuk, ha valakinek nem ízlik, nehéz a fűszerezéssel próbálkozni, a sóska esetében korlátozottak a lehetőségeink. A sóska jóval egyhangúbb étel. Az viszont érdekes, hogy az alapvetően zöldségkedvelő gyerekek a sóskát és spenótot is megeszik nyersen, főzve azonban a tapasztalataim szerint a spenót a népszerűbb"
Vitaminok és az oxálsav
Mind a spenót, mind a sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. "Különösen gazdagok kalciumban, amelyből a magyar lakosság amúgy is keveset fogyaszt" - mondta el lapunknak Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Egyetem professzora. A spenót bővelkedik továbbá vasban (bár nehezen felszívódó formában tartalmazza), magnéziumban, és véralvadásgátló káliumban. A vitaminok közül az A, a B9 és a C-vitamin található meg benne jelentősebb mennyiségben. "Folsav tartalma miatt különösen ajánlott kismamáknak" - javasolja a professzor.