Minőségét megőrzi: tévhitek a tartósításról

Tavaszi nagytakarításkor egymás után dobáljuk ki a lejárt szavatosságú konzerveket, levesporokat, pudingokat. A végeredmény pedig több szatyornyi tartós élelmiszer, amelyeket az évek során szorgalmasan halmoztunk fel. A rendszerváltás előtti sólet és a gyerek három évvel ezelőtti, osztálykirándulására vásárolt májkrém felbontatlanul kerül a kukába. Meddig alkalmasak emberi fogyasztásra a konzervek és különböző levesporok? Elképzelhető, hogy a színét vesztett májkrém súlyosabb következmények nélkül fogyasztható? Mit jelez az bizonyos "minőségét megőrzi" felirat? 

"Nem szabad összekeverni az élelmiszerek csomagolásán található minőségét megőrzi és a fogyasztható feliratokat. Amíg az előbbi leggyakrabban tartós élelmiszereken szerepel és elsősorban azt jelzi, hogy az adott termék a tárolási előírásokat betartva mennyi ideig őrzi meg azt az állapotát, amely még érzékszervi minőség csökkenés nélkül fogyasztható, addig a fogyasztható felirat arra utal, hogy az adott élelmiszer meddig alkalmas emberi fogyasztásra" - nyilatkozta lapunknak Antal Gabriella élelmiszervegyész.

Az élvezeti érték azonban a cégek számár üzleti szempontból is nagyon fontos. Főzhetünk ugyan levest a lejárt levesporból, de számolni kell azzal, hogy az élvezeti értékére a cég a lejárat után már nem tud garanciát vállalni. "A felelős élelmiszergyártók korrekt módon, speciális tesztek segítségével és nem hasraütésszerűen állapítják meg, hogy termékeik meddig őrzik meg minőségüketi. A fogyasztó megtévesztése nem célja a cégeknek, hiszen a nem megfelelő minőségű, rosszabb élvezeti értékű élelmiszer csökkenti a fogyasztói bizalmat az adott, márka vagy gyártó iránt, éppen ezért gyakran a termék minőségmegőrzési idejét a leggyorsabban romló összetevőhöz igazítják" - válaszolta lapunknak Szűcs Zsuzsanna dietetikus.

Lényeges, hogy a termékeket mindig az előírtaknak megfelelően kell tárolni, ugyanis a cégek csak így tudják vállalni a felelősséget az adott termék minőségéért.

Együk, ne együk?

A tartós élelmiszerek és a friss termékek között már a nevükből fakadóan is lényeges különbség van. Amíg az előbbiek valamilyen tartósítási eljárásnak köszönhetően hosszabb tárolás után is fogyaszthatóak, addig a friss ételekben az egészségre káros mikrobák könnyebben elszaporodhatnak. "Fontos megjegyezni, hogy a romlott ételen nem mindig látunk lényeges elváltozásokat, hiszen az ételben lezajló változások a folyamat elején szabad szemmel még nem észrevehetőek" - hívta fel a figyelmet Antal Gabriella.

Elsősorban a magas fehérjetartalmú, ezáltal az élelmiszerromlás szempontjából esendőbb termékek például húsok, halak, felvágottak, tojásos fogások vagy hőkezelés nélkül készült ételeknél érdemes különösen odafigyelni a tárolási előírásokra, valamint a fogyaszthatóság idejére.

A lejárati idő után nem biztos ugyan, hogy az étel rögtön megromlik, de fogyasztása már nem biztonságos. "Nem érdemes kockáztatni, a szalmonellával fertőzött ételek például küllemre nem térnek a veszélytelen ételektől, fogyasztásuk mégis súlyos következménnyel járhat" - hangsúlyozta az élelmiszervegyész.

Az ételek elszíneződése mellett a romlás másik jele lehet a penész megjelenése. A legtöbb penészfajta ugyan önmagában nem veszélyes, azonban ahogy táplálkozik és szaporodik, anyagcsere-melléktermékeket bocsájt ki, amelyek különböző hatással lehetnek az emberi szervezetre. Első ránézésre azonban nehéz eldönteni, hogy az adott penész ártalmas-e vagy sem, ezért azokat az élelmiszerek, amelyeken az efféle elváltozás nem megszokott jobb elkerülni, ugyanis bizonyos penészfajták allergéneket, irritáló anyagokat, sőt ártalmas vegyületeket termelnek és olyan allergiás tüneteket válthatnak ki, mint a viszkető szem, tüsszögés vagy fejfájás.

"A legkönnyebben úgy lehet elkerülni a romlott élelmiszerek okozta problémákat, ha sértetlen csomagolású terméket veszünk, megbízható forrásból. Amennyiben mindezek mellett bármilyen, a termék jellegétől idegen jelet, például kellemetlen, az eddig megszokottól eltérő mellékízt érzékelünk, akkor forduljunk a gyártó fogyasztói szolgálatához, amelyet az előírásoknak megfelelően a címkén kell feltűntetni" - nyilatkozta Szűcs Zsuzsanna.

A tartósítás még önmagában nem egészségtelen

"A legtöbb ember azért nem fogyaszt konzerveket, mert az a tévhit él a köztudatban, hogy a konzerveket mindig szintetikus tartósítószerrel tartósítják. Kevesen tudják, hogy a pléhdobozban kapható élelmiszerek a hermetikus elzárásnak köszönhetik azt, hogy hosszú eltarthatóságukat. A sötét és légmentesen lezárt dobozokban ugyanis szinte semmilyen biológiai folyamat nem megy végbe, így az étel nem tud megromlani. Mesterséges tartósítószerekre ilyenkor nincs is szükség" - érvelt a konzervek mellett az általunk megkérdezett élelmiszervegyész.

"Az élelmiszerek tárolásra érzékeny tápanyagait - például a vitaminokat - a mélyhűtés, fagyasztás kíméli meg leginkább, de ezen kívül még számos természetes tárolási mód létezik, szárítás, hőkezelés, sózás, füstölés" - tette hozzá a dietetikus.

"A fagyasztásnál azért jobb óvatosnak lenni. A mélyhűtött termékeknél a biológiai folyamatokat nem lehet teljesen megállítani, inkább csak lelassulnak, ezért hiába tároltuk az adott élelmiszert az előírásoknak megfelelően a fogyaszthatósági időpontot be kell tartani." - tanácsolta Antal Gabriella.

"A közellenségnek kikiáltott tartósítószerek egy része sok esetben mérgező hatású, töményen maró, irritatív anyagok, azonban az élelmiszerekben található parányi mennyiségben ártalmatlanok a szervezetre, ezért alkalmazásuk számos esetben kisebb kockázatot jelent, mint használatuk elmulasztása. Ezek az anyagok megakadályozzák, hogy az élelmiszerekben mérgező hatású baktérium-, vagy gombatoxinok keletkezzenek, így ezek sok esetben biztonságosabbá teszik az élelmiszert" - védte meg a tartósítószereket az általunk megkérdezett dietetikus.

Nézze meg a LifeMagazin riportját a konzervekről!