13 népszerű tévhit az egészséges táplálkozásról

Tudtad, hogy bizonyos szempontból a csokoládé egészségesebb, mint az áfonya? Hogy a koffeinmentes kávéban is van koffein, vagy hogy a zöldségnek-gyümölcsnek nem a legideálisabb a hűtőben tárolás? Íme 13 népszerű tévhit, és az igazság.

1. Tévhit: Az áfonya egészségesebb, mint a csokoládé.

Az áfonyát csúcsélelmiszernek tartják a benne található nagy mennyiségű antioxidáns miatt, melyek semlegesítik a rákot is okozó szabadgyököket. Ám hiába foglal el az áfonya előkelő helyet az antioxidáns-tartalom alapján felállított ORAC-skálán, a keserű csokoládéban ez az érték még magasabb. Ráadásul az áfonyában csupán egyféle antioxidáns, - antocianin -, található, amely más gyümölcsökben, például a szőlőben szintén megvan. Sőt, az olcsó kék szőlőben gyakran több az antioxidáns, mint a drága áfonyában.

2. Tévhit: A fogyókúrázó az alacsony zsírtartalmú ételeket válassza.

Mindegy, hogy müzliszeletről, joghurtról vagy készételről van szó, az alacsony zsírtartalmú ételek mágikusan vonzzák a fogyókúrázókat. Azonban ezekben az élelmiszerekben lehet, hogy zsír nincs, de cukorral, szénhidrátokkal és mesterséges édesítőszerekkel tele vannak, ezért kalóriatartamuk sokszor szinte megegyezik a normál zsírtartalmúéval. Különösen a zsírszegény édességekre igaz ez a megállapítás. Ezért sokszor jobb egy kisebb adagot elfogyasztani a hagyományos változatból, amelyben bár több a zsír, de kevesebb a cukor.

3. Tévhit: Az éjszakai evés hizlal.

A kalóriák azok kalóriák, mindegy, hogy reggel, délben vagy éjszaka visszük-e be őket. Majmokkal végzett kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy az állatok súlya szempontjából mindegy volt, hogy táplálékuk 6 vagy 65 százalékát fogyasztották el éjszaka - hiszen a szervezet éjszaka is égeti a kalóriákat.

Ha viszont este visszafogjuk magunkat, jó eséllyel fogyhatunk, mivel sok emberre jellemző, hogy egész nap mértékletes, majd este a tévé előtt kalóriadús nassokkal kompenzál.

4. Tévhit: A tojás megemeli a koleszterinszintet.

A tojás nagy kálváriát járt meg az elmúlt évtizedekben. Régebben a dietetikusok azt tanácsolták, hogy napi egyet érdemes mindenkinek elfogyasztania, a következő hullámban azonban a tojás a szív nagy ellenségévé változott. Mostanában viszont újra a régi mondás járja. Mert bár tény, hogy a tojásban van koleszterin, ám mivel szervezetünk szükséglete folyamatosan változik, így egyszerűen ha kívülről is viszünk be, ő maga kevesebbet állít elő belőle.

A nagy-britanniai Surrey Egyetem kutatóinak vizsgálatából kiderült, hogy napi két tojás 12 hétig történő fogyasztása nem emelte meg a vizsgált személyek koleszterinszintjét.

A tojás további előnye, hogy kalóriában szegény (egy főtt tojás mindössze 75 kalóriát tartalmaz), emellett D- és B12-vitamint és más tápanyagokat is tartalmaz.

5. Tévhit: A kávé vízhajtó hatású.

Felesleges a vízhajtó hatástól tartva korlátozni koffeinfogyasztásunkat. A rendszeres kávéfogyasztók esetében ugyanis nem jelentkezik ilyen hatás, de tény, hogy aki csak alkalmanként kávézik, az gyakrabban megy vécére - amíg szervezete hozzá nem szokik, és bele nem számítja a kávét is a napi folyadékbevitelbe.

Forrás: iStockphoto

6. Tévhit: A margarin árt a szívnek

Valaha tényleg igaz volt, mivel a margarin korábban sok transzzsírsavat tartalmazott - azaz olyan hidrogenizált zsírsavakat, amelyek megemelik a "rossz" koleszterin szintjét, és csökkentik a jó koleszterinét, megnövelve ezáltal a szív- és cukorbetegség kockázatát. A margarinok összetétele azonban változik: most már egészséges, többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A margarin pedig még mindig egészségesebb választás, mint a vaj.

7. Tévhit: A koffeinmentes kávé is élénkít.

Kevesen tudják, de a koffeinmentes kávé is tartalmaz koffeint - igaz, hogy csak 5 milligrammnyit, szemben a normál kávé 90 mg-jával. Ennek ellenére a koffeinmentes kávé elálmosít, mintha nem is kávéztunk volna.

A nagy-britanniai Northumbria Egyetem kutatói kimutatták, hogy a 10 mg-nál alacsonyabb koffeindózisnak kifejezetten álmosító hatása van, és feledékenyebbek is leszünk tőle.

8. Tévhit: A zöldségeket és gyümölcsöket hűtőben kell tartani.

Sokan vásárlás után gondolkodás nélkül pakolják a zöldségeket, gyümölcsöket a hűtőbe. Az amerikai Oklahomai Egyetem tudósai kimutatták azonban, hogy a szobahőmérsékleten tárolt görögdinnyében két hét után kétszer magasabb volt a béta-karotin szintje, sőt 20 százalékkal többet tartalmazott az erős antioxidáns hatású likopinból. A banán és az őszibarack is 20 Celsius-fokon tárolva őrzi meg a legtöbb tápanyagot.

9. Tévhit: Szervezetünknek napi nyolc pohár vízre van szüksége.

Az amerikai Pennsylvania Egyetem orvosai azt vizsgálták, milyen jótékony hatásokkal jár napi két liter víz elfogyasztása, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy pont ekkora mennyiségtől lesz tisztább a bőrünk, megy jobban megy a fogyás, illetve gyorsul fel a méregtelenítés.

A szervezet vízszükséglete egyénenként változó, a legjobb iránymutató a szomjúság. Ha vizeletünk szalmasárga vagy világosabb, valószínűleg elegendő folyadékot fogyasztunk.

10. Tévhit: Fogyókúra esetén sokszor együnk keveset.

Örök kérdés, mi a hasznosabb: három nagyobb étkezés vagy hat kicsi? A fogyókúrás könyvek többnyire azt tanácsolják, hogy inkább sokszor együnk keveset, ily módon azonban valószínűleg látványos gyors fogyást nem érünk el.

Michelle Palmer ausztrál kutató a kétféle módon étkező emberek fogyását hasonlította össze, és azt találta, hogy mindkét csoport ugyanannyi súlyt adott le. Az egyetlen különbség az volt, hogy a hat kis étkezést fogyasztó csoport később nagyobb valószínűséggel szedte vissza a leadott kilókat. Ha gyakran eszünk keveset, azzal kordában tarthatjuk éhségünket, azonban fennáll annak a veszélye is, hogy több kalóriát veszünk magunkhoz.

11. Tévhit: A zöldséget érdemes inkább nyersen fogyasztani.

Közkeletű tévhit, hogy minél jobban megfőzzük a zöldségeket, annál jobban csökken tápanyagtartalmuk. Az állítás csak részben igaz. A sárgarépa esetében például a főzés hatására roncsolódnak a sejtek, és háromszor annyi béta-karotin szabadul fel belőle.

12. Tévhit: A fehér hús soványabb, mint a vörös.

A fogyókúrázók előszeretettel fogyasztanak inkább csirkehúst, mint vöröset, ez az egészségesnek gondolt étel azonban néha több zsírt tartalmaz, mint egy szelet sovány vörös hús. Manapság a fehér és vörös hús zsírtartalma közel ugyanannyi. Egy szelet sovány hátszín 100 grammja 5 gramm zsírt tartalmaz, míg a csirkecombban akár 9 gramm is lehet.

13. Tévhit: A kevésbé élénk színű zöldségek kevesebb tápanyagot tartalmaznak.

Hüvelykujjszabály, hogy az élénk színű zöldségek különösen sok tápanyagot tartalmaznak, legyen szó sötétzöld spenótról, vörös cékláról vagy lila káposztáról. Bár ez egy hasznos szabály, azért ne mondjunk le teljesen a sápadtabb színű zöldségekről sem. A fehér káposzta tele van A, B, C és K-vitaminokkal, kalciummal, vassal és rosttal, míg a karfiol remek antioxidáns-, C-vitamin- és folsavforrás.