Sikeresen hoztak létre ereket őssejtekből

Megfelelően működtek a kísérleti körülmények között őssejtekből létrehozott erek, amelyek idővel felválthatják a szintetikus véredények alkalmazását.

A jelenleg alkalmazott bypass-műtétek során az ép eret általában a beteg saját szervezetéből nyerik. A 40 százalékban alkalmazott mesterséges graftok pedig messze vannak a tökéletestől.

Stephen E. McIlhenny, a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetemi Kórház munkatársa az Amerikai Szívtársaság San Francisco-i konferenciájának csütörtöki napján tartott előadást: "A mesterséges erek soha nem fognak úgy viselkedni, mint a természetes verőerek. Soha nem fognak összehúzódni, vagy más választ adni a vérnyomás változásaira."

A szövetek segítségével létrehozott erek, viszont olyan összetevőket tartalmaznak, mint a természetes artériák. Az eljárás során zsírsejtekből álló kivonatot alkalmaztak, amelyet celluláris és mechanikai ingerek segítségével stimuláltak, hogy az erek belső felszínén lévő sejtekké alakuljanak. A növesztéshez speciális fehérjevázat használtak, melynek eredménye egy olyan biológiai cső lett, amely szövetbarát, és jóval természetesebb, mint a szintetikus ér.

A 10 nyúlon végzett állatkísérletben 5 kapott sejtes beültetést, míg öt állat szívébe csak a fehérjeváz került. A sejteket tartalmazó erek jobban vizsgáztak, ugyanis csak fehérjevázat tartalmazó erek vastagodtak, felszínükön fokozódott volt a véralvadék-képződési hajlam - ezek az elváltozások a szívbetegségekre jellemzőek.

McIlhenny szerint a tanulmány az első lépés a humán gyógyászati alkalmazás felé. Az embereken való kipróbálást leghamarabb három év múlva lehet megkezdeni. Akkor is, kezdetben inkább a periférián való hatást kell tesztelni (pl. a láb verőerei). A jövőben azonban az is felmerülhet, hogy a művesével kezelt betegekben lecseréljék a beültetett műereket ilyen szövetbarát graftokra.