A korábbi feltételezés szerint az ösztrogének gátolják a koszorúér-betegség kialakulását. Az utóbbi azonban időben mind több adat jelzi, hogy legtöbbször ennek az ellenkezője igaz. Először olyan tanulmány jelent meg, amely ugyan igazolta, hogy a nők ritkábban és később lesznek szívbetegek, de tüzetesen megvizsgálva a férfiak és a nők nagy csoportját, az derült ki, hogy a különbséghez nincs szükség a hormonok hatására. A két csoport közötti eltérést megmagyarázhatta, hogy a nők körében a jól ismert kockázati tényezők: a dohányzás, a sörhas vagy a kezeletlen magas vérnyomás, cukorbetegség ritkábban fordultak elő.
Sengwee Darren Toh és munkatársai 16 608 nőt vizsgáltak. Véletlenszerű kiválasztás szerint a csoport fele olyan hormonkészítményeket szedett, amilyeneket a változó kor kellemetlen tüneteinek kezelésére adnak, a csoport másik fele pedig ugyanolyan külsejű placebót.
A vizsgálat résztvevőinek sorsát éveken keresztül követték. Mint kiderült, a változó kor kellemetlen tüneteinek kivédésére általánosan rendelt női nemi hormon, az ösztrogén-progeszteron kombináció a gyógyszerek szedésének első két évében kissé növelte a szívroham esélyét.
A kockázat növekedésének mértéke statisztikai módszerekkel vizsgálva nem volt jelentős, de az egyértelmű volt, hogy a hormonkezelés a szívroham esélyét nem csökkentette. A kutatók érdekesnek találták, hogy hosszú időn át tartó - hat év - gyógyszerszedés után a különbség megfordult: akkor már kissé ritkábban következett be a hormont szedők csoportjában infarktus.
Toh és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen kezelést a változó kor elérése után, éppen a korai panaszok ellen kezdik el és nem lehet előre megmondani, ki az, akinek a hőhullámai ugyan elmaradnak, de szívrohamot kap.