Vágólapra másolva!
A koszorúérbetegség korszerű kezelése rendkívüli mértékben javította az infarktusos betegek túlélési esélyeit, de az eredmények ott a legjobbak, ahol gyakran végeznek szívkatéteres beavatkozást. Az Európai Unió kórházaiban szerzett tapasztalatokat az European Heart Journal közölte.
Vágólapra másolva!

A svájci Bernben dolgozó Stephan Windecker a kardiológiai beavatkozások egyik legismertebb szakértője Európában. Az idei esztendő végén az Egyesült Államokban közölt adatokhoz hasonlítva foglalta össze az európai helyzetet.

Ötven éve a heveny szívinfarktus miatt kórházba kerülő betegnek hetekig szinte mozdulatlanul feküdnie kellett, mert az akkori elképzelés szerint így lehetett a károsodott szívizmot a legjobban kímélni. A mozdulatlanság gyakorta súlyos ízületi problémákat okozott, melyeket később hosszú időn át kellett kezelni.

A mai nemzetközi ajánlás szerint, ha valaki a gyomrától fölfelé olyan, korábban soha nem tapasztalt, erős kellemetlenséget érez, amely negyedórán belül nem szűnik meg, rohammentőt kell hívni, hogy a szakvizsgálatok kizárják vagy megerősítsék az infarktus gyanúját. Ha a beteg a lehető leggyorsabban - lehetőleg egy órán belül - speciálisan fölszerelt kórházba kerül, akkor a legjobbak az esélyei a túlélésre és a gyógyulásra.

Szívkatéterezésben is gyakorlat teszi a mestert

Azok a gyógyintézetek alkalmasak az ilyen betegek ellátására, melyeknek műszeres fölszerelése mellett megfelelően képzett munkatársai is vannak szolgálatban a hét minden napján, a nap minden szakában. A szívroham miatt beszállított páciens koszorúereibe vékony csövet, azaz szívkatétert vezetnek, melyen keresztül a bejuttatják az erek szűkületét, esetleges elzáródását kimutató anyagot.

A szívkatéter lehetővé teszi, hogy a szűkületbe bevezetett ballon segítségével az eret ismét kitágítsák, sőt szükség esetén ide olyan, fémhálóból készült csövecskét is elhelyezzenek, amely továbbra is nyitva tartja az eret, ezzel biztosítva a zavartalan véráramlást. Windecker professzor hangsúlyozza, hogy ennek az életmentő beavatkozásnak szigorú föltételei vannak.

Ezt a gyógyító eljárást önállóan csak olyan szakorvosok végezzék, akik olyan intézetben tanulták a különleges módszert, ahol évente legalább nyolcszáz szívkatéterezést végeznek, és legalább 200 alkalommal - ezek legalább egyharmada sürgős rosszullét miatt végzett azonnali beavatkozás - már saját kezűleg is végrehajtották a katéterezést.