A legtöbb ember csak beképzeli ételallergiáját

Egy felmérés szerint Nagy-Britanniában a lakosság 20 százaléka úgy gondolja magáról, hogy ételintoleranciában szenved. Valódi intoleranciája azonban csak az emberek 1-2 százalékának van, a többiek esetében a vizsgálatok allergiás tünetet nem mutatnak ki. Az ő esetükben egyes ételcsoportok kiiktatása az étrendből gyakran több kárral, mint előnnyel jár.

Enikő nem eszik szőlőt. Úgy emlékszik, hogy gyerekkorában egyszer a gyümölcstől fulladásszerű tünetei voltak, azóta kerüli. "Allergológussal nem vizsgáltattuk ki. Valahogy azóta nem is kívánom a szőlőt. Ritkán, ha látok valakinél, és nagyon gusztusosan néz ki, csípek egy szemet, de nem esik jól, bár tudom, hogy ez lehet, hogy csak pszichés" - mesélte lapunknak a harmincas évei közepén járó fiatal nő.

"Egy egész generáció kockáztatja egészségét azzal, hogy ahelyett hogy orvoshoz fordulna, a saját maga által diagnosztizált ételallergiát vagy -intoleranciát egész ételcsoportok kiiktatásával próbálja kezelni" - figyelmeztetett a napokban a brit Portsmouth Egyetem kutatócsoportja. "Az emberek közel 20 százaléka gondolja úgy, hogy valamilyen ételintoleranciában szenved, miközben a valódi ételintolerancia gyakorisága mindössze 1-2 százalék körül van, és a kellemetlen tüneteknél sokkal súlyosabb következményekkel jár, ha évekig kiiktatunk valamilyen ételcsoportot étrendünkből" - nyilatkozta a Daily Mailnek dr. Carina Venter, az egyetem allergiaspecialistája. Ráadásul az ételek száműzésének szociális hatásai is vannak: az illető nem tud felszabadultan étterembe, vendégségbe járni, hiszen folyamatosan azon aggódik, mi is kerül a tányérjára.

A szakértő példaként egy olyan asszonyt idézett, aki 25 évvel ezelőtt egy citromot, narancsot és dinnyét tartalmazó gyümölcssalátától rosszul lett. Ahelyett, hogy orvoshoz fordult volna, egyszerűen elhagyta étrendjéből ezeket. Amikor a kutatócsoport most megvizsgálta, nem mutatott allergiás reakciót az ételekre. "Öndiagnózisa miatt ez a nő évekig nem evett bizonyos ételeket, hogy elkerülje a nemkívánt reakciót, eközben megfosztotta szervezetét az ezekben az élelmiszerekben található tápanyagoktól" - nyilatkozta dr. Carina Venter.

A cikkünk elején idézett magyar hölgy és ez a brit nő valószínűleg ún. idiopátiás anafilaxiát szenvedett, vagyis szervezete véletlenszerűen reagált valamilyen allergénre. Egy ilyen túlérzékenységi reakció vérnyomáseséssel, ájulással, légzési nehézségekkel és fulladással jár, súlyos esetben pedig akár halálos is lehet.

A sztárok sokat rontanak a helyzeten

A hibás öndiagnózis visszaszorulását nem segíti a különböző hírességek, például a Victoria Beckham által követett liszt- és tejmentes étrend sem. Egy közelmúltbeli amerikai felmérés szerint a 10-13 év közötti amerikai lányok több mint fele gondolja magát laktóz intoleránsnak, azonban a vizsgálat során gond nélkül meg tudták emészteni a tejcukrot. De mivel egyáltalán nem fogyasztanak tejet, napi kalciumszükségletüknek mindössze háromnegyedét viszik be szervezetükbe, aminek hosszútávon lesz egészségügyi kihatása. A csontok egészségét ugyanis serdülőkorban kellene megalapozni, a lányok csontsűrűsége 18 éves korukban éri el a maximumot.

A tej és a tejtermékek pedig a csontok egészségéhez szükséges kalcium, foszfor és fehérjék kiváló forrása. A vizsgálatban a tejet nem fogyasztó lányoknál a gerinc csontsűrűsége kisebb értéket mutatott, mint a tejivóknál.

Allergiád van, vagy "csupán" ételintoleranciád?

A valódi ételintoleranciában szenvedők ugyanolyan kellemetlenségekkel küzdenek, mint az allergiások, csak a kórkép kevésbé veszélyes.

Az allergiák ugyanis már az allergén legkisebb mennyiségétől is kiváltódhatnak: a tünetek tehát azonnal jelentkeznek, és rendszerint súlyosak. Az immunrendszer az ártalmas anyagok ellen antitesteket termel. Allergiás reakció esetén az antitestek magas szintje miatt kiütés, duzzanat vagy légzési nehézség állhat elő, extrém esetekben pedig életet is fenyegető anafilaxiás sokkba torkollhat.

Az allergiához képest az intolerancia egy késleltetett reakció, és ami a legfőbb különbség: az immunrendszer nem vesz részt benne. Csupán az adott ételek emésztéséhez szükséges vegyületek vagy enzimek hiányával, illetve az ételekben található természetes összetevőkkel áll összefüggésben. A tünetek néhány óra, vagy nap múlva jelentkeznek, és a legtöbb esetben nagyobb mennyiségű étel szükséges megjelenésükhöz.

Bár nem életveszélyesek, az intoleranciák ugyanúgy befolyásolhatják az életminőséget: egy krónikus hasmenésben szenvedő beteg valószínűleg nem szívesen megy el otthonról.

A cikkünk elején megszólaltatott fiatal nőnek a szőlővel ellentétben a glutén intoleranciájáról papírja is van. "Csupán néhány éve kezdődött: puffadtam, hasmenésem volt, és képtelen voltam hízni, pedig szerettem volna még gyereket, és a nőgyógyászom javasolta, hogy teherbe esés előtt mindenképpen szedjek fel egy-két kilót. De véznán is megfogantam, viszont újra és újra elvetéltem. Egy alapos kivizsgálás mutatott rá, hogy gluténérzékenységem van. Áttértem a gluténmentes étrendre, és az évek óta tartó tüneteim elmúltak" - meséli kálváriáját Enikő.

Mivel az ételintolerancia reakciók nem azonnal jelentkeznek, nehéz a pontos okokat feltárni, ezért különösen fontos a szakszerű kivizsgálás. A szakértők azt tanácsolják, hogy intolerancia-gyanú esetén forduljunk orvoshoz, aki valószínűleg először arra kér majd bennünket, hogy vezessünk étel- és tünetnaplót, majd egy eliminációs (kiiktató) diéta után fokozatosan kell bevezetni a gyanított ételfajtát, hogy egészen világos legyen, mi okozza a tüneteket.

Mik a tünetek allergia illetve intolerancia esetén?

Tejtermékek

Allergia esetén a következő tünetek lépnek fel: pirulás, kiütések, az arc és a száj megduzzadása, zihálás, krónikus viszketés, sugárhányás, hasmenés és gyomorgörcsök.

Intolerancia esetén viszont hasmenést és puffadást tapasztalhatunk, amely hasonlít az úgynevezett irritábilis bél-szindróma tüneteihez, és gyakran ez is áll a háttérben.

A tejtermékek száműzésével a gyerekek nem jutnak megfelelő mennyiségű fehérjéhez és kalciumhoz, a felnőtteknél fokozódik a csontritkulás veszélye. Az alacsony kalciumszint izomgörcsöket is kiválthat.

Liszt

Allergiánál kiütések, arcduzzanat, zihálás, krónikus viszketés, hányás, hasmenés és gyomorgörcsök jelentkeznek, míg intolerancia esetén ízületi fájdalmat, hasfájást, puffadást és depressziót észlelhetünk.

Elronthatjuk a gyomrunkat a kenyerek többségében megtalálható szójával, valamint a süteményekben lévő cukorral és élesztővel is. Ennek elkerülésére válasszunk megbízható helyről vásárolt teljes kiőrlésű pékárut, vagy süssünk magunk kenyeret. A kenyér fontos B-vitamin- és vasforrás.

Alkohol

Allergiás reakció esetén szívdobogást, hőhullámokat, fejfájást tapasztalhatunk, ezekért az alkohol-dehidrogenáz enzim hiánya felelős. A kelet-ázsiaiak körülbelül 50 százalékánál hiányzik ez az enzim.

Intolerancia esetén az arc kipirulását, tüsszögést és orrdugulást tapasztalhatunk. A borban található szulfitok és szalicilátok szintén szénanáthához hasonló tünetekhez vezethetnek.

Tenger gyümölcsei

Az allergia keringés-összeomlást (sokkot), légúti szűkületet és eszméletvesztést okoz, míg hal-intolerancia nem ismert. Romlott hal fogyasztása esetén azonban allergiához hasonló tünetek jelentkezhetnek, de anafilaxiával nem kell számolnunk.

A halallergia rendszerint súlyos és nagyon kis mennyiségű allergén hatására is kiváltódik, de rendszerint nem érinti az összes halfélét. Ha szükségtelenül száműzzük a tengeri herkentyűket étrendünkből, fontos fehérje- és omega-3-zsírsavforrástól fosztjuk meg magunkat.