"A grelin megváltoztatja az evéssel kapcsolatos viselkedést, és ez túlevéshez vezethet" - nyilatkozta az AP hírügynökségnek dr. Jeffrey Zigman, a Texasi Egyetem Southwestern Egészségügyi Központjának belgyógyász és pszichiáter docense, a tanulmány vezető szerzője. A grelin hormon az emberben is megtalálható, és ugyanazokat az agyi régiókat hozza ingerületbe, mint a kokain.
A kísérlet során az egereknek megtanították, melyik szobában van a magas kalóriatartalmú nassolnivaló, és melyikben az alacsony kalóriatartalmú étel, majd a kísérleti állatokat jóllakatva megfigyelték, hogy azok melyik szobát választják. Kiderült, hogy a grelin injekciót kapott egerek akkor is a magas kalóriatartalmú ételeket tartalmazó szobába indultak, ha a szoba üres volt, míg a kontrollcsoport esetében nem figyeltek meg hasonlót. A kutatók szerint az egereket nem az étel, hanem az örömszerzés utáni vágy hajtotta.
A túlevés további okai
A túlevést a grelin mellett számos más tényező is befolyásolja. Ilyen elsősorban a genetika: a GAD2 génváltozatról bebizonyosodott, hogy serkenti az evésre buzdító egyik agyi ingerületátvivő anyag termelődését.
Az alacsony dopaminszint szintén hajlamosít a túlevésre, mivel örömérzést próbál kiváltani az emberben - többek között az evés által.
Ha nagyobb adagokat teszünk a tányérra, a többség szintén túleszi magát. De idevezet az is, ha szokásaink rabjai vagyunk: például akkor is veszünk a moziban pattogatott kukoricát, amikor nem is vagyunk éhesek.
Végül ne feledkezzünk meg az akaraterőnk korlátairól sem: ha agyunknak egyszerre túl sok mindennel kell foglalkoznia, akkor is hajlamosak vagyunk túl sokat enni.
A grelin hormon túlevésben játszott szerepéről szóló tanulmány a Biological Psychiatry című folyóiratban jelent meg.