Dühbe hozó feromonra bukkantak

Az amerikai Caltech Intézet kutatói szerint a harag, az agresszió ragadós - legalábbis a muslincáknál.

A Kaliforniai Technológiai Kutatóintézet (Caltech) munkatársai egyik legfrissebb kutatásuk során kimutatták, hogy a legbékésebb muslinca is ádáz fenevaddá változhat egyetlen leheletnyi haraggerjesztő feromon molekula hatására.

A kutatóknak nem csupán az agressziót kiváltó feromont, és a hozzá társított neuront sikerült azonosítaniuk munkájuk során, képesek voltak a muslincáknál a kiváltott agresszió mértékét is növelni.

A vizsgálatok kulcsa egy CVA nevű, mesterségesen létrehozott feromon volt, amelyet itatóspapírral juttattak 6 muslinca közelébe. A feromon hatására az addig egymással nem különösebben foglalkozó muslincák erőszakossá váltak egymással szemben, jól ismert támadó mozdulatokkal próbálták elijeszteni és bántani egymást.

A CVA természetes formájában a kitinpáncélban található meg, és a jelenlegi elméletek szerint akkor választják ki a rovarok, amikor egymásnak ütköznek - a természetes CVA hasonlóan a mesterségesen létrehozott változathoz, haragra gerjeszti a muslincákat.

Az agresszivitás ragadós

A kísérlet további részeként 100 muslincát tettek egy apró tároló rekeszben, amelynek tetején aprócska lyukak voltak. A rekeszben a szűkös tér miatt egymással ütköző muslincák egyre nagyobb mennyiségben bocsátottak ki CVA feromonokat, amelyek így a rekesz tetején lévő aprócska lyukakon át kijutottak a zárt térből.

A rekesz tetején 2 további muslinca foglalt helyet, akik számára elegendő élelem és terület állt rendelkezésre, így egymással szemben agresszív viselkedésnek, támadó szándéknak nem volt indoka. Azonban a CVA-t megérezve ez a két, egyébként teljesen nyugodt és kiegyensúlyozott példány is harcba bocsátkozott egymással.

Termel-e az ember indulatgerjesztő feromont?

Az egyenlőre ismeretlen, hogy hasonló, agresszivitást kiváltó feromonokra reagál-e az emberi szervezet is, illetve, egyáltalán használ-e testünk ilyen vadító feromonokat. Mindenestre a rovarok esetében a viselkedés és a feromonok közvetlen kapcsolatát a Caltech kutatóinak munkája kimutatta, és a szakemberek szerint, azok a mechanizmusok, amelyeket állatok esetében azonosítanak, gyakran az emberekben ugyanúgy, vagy nagyon hasonlóan működnek.

A Nature magazinban megjelentetett tanulmány azonbab ez utóbbi kérdést azonban már nem vizsgálta.