Az elmúlt 20 évben 45 fertőzés terjedt át állatról emberre

Vágólapra másolva!
1940 óta több mint 300 új fertőző emberi betegséget azonosítottak, ezek 60 százaléka az állatokról terjed át. Ahogy ember és állat élettere egyre közelebb kerül egymáshoz, úgy növekszik az állatról emberre átterjedő fertőzések száma is.
Vágólapra másolva!

A fejlett országokban jelenleg az olyan krónikus betegségek, mint a daganatok, cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek és allergiák állnak az egészségügy érdeklődésének középpontjában, amelyekért elsősorban az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, dohányzás vagy a környezetszennyezés tehetők felelőssé.

Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szakértőinek felhívása szerint azonban ideje figyelmünket az állatról emberre terjedő fertőzések felé is fordítani, mivel a globális felmelegedés, valamint a megváltozott földművelési szokások miatt a jövőben egyre több ilyen betegség tűnik majd fel.

Már most közelebbi kapcsolatban vagyunk az állatokkal, mint valaha is voltunk, gondoljunk csak a vadállatok egyre beszűkülő életterére, vagy az elképesztő módon iparosított haszonállat-gazdálkodásra. Az urbanizációval az ember szorosabb viszonyba került az ott élő állatokkal is, a globalizáció pedig lehetővé tette a fertőzések gyorsabb és szélesebb körű elterjedését. Manapság a tengerentúli repülőjáratoknak köszönhetően egy-egy vírus szinte napok alatt elterjedhet akár több kontinensen is.

Állatoktól érkezett betegségeink

"Az állatról emberre terjedő fertőző betegségeket, az úgynevezett zoonózisokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Egyrészt vannak azok, amelyek nem terjednek tovább emberről emberre, illetve azok, amelyek igen. Az első csoportba tartozik például a Lyme-kór, a másodikba a ma már szerencsére ritka pestis" - mondta el lapunk kérdésére Dr. Terebessy András, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének munkatársa, megelőző orvostan szakorvos. "Ezen felül léteznek olyan kórokozók, amelyek eredetileg állatok közt cirkuláltak, de mára már az emberek között is járványként terjednek. Ide sorolható például a H1N1 vírus is".

Az állatokról emberre átterjedő, később önálló humán kórokozók klasszikus példája a HIV vírus is, amely az AIDS-világjárványt okozza. Jelen ismereteink szerint a vírus a múlt évszázadban került át a csimpánzokból az emberbe, és eddig világszerte több mint 25 millió ember halálát okozta. Ugyancsak majmoktól került át az emberre az Ebola-vírus is. A sertésinfluenza mellett pedig a közelmúlt legemlékezetesebb zoonózisa a madárinfluenza volt, amikor szárnyasokról került át vírus emberre.

Nézd meg a LIFE magazin állatokról emberekre terjedő vírusokról szóló riportját!

Közel 200 új kór az állatoktól 70 év alatt

1940 óta több mint 300 új fertőző emberi betegséget azonosítottak, ezek 60 százaléka az állatokról terjedt át. A betegségek 70 százaléka vadállatokkal történő érintkezés útján érkezett. A szakértők szerint a 21. században további új, állatról emberre terjedő betegségek fognak megjelenni Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO csak az elmúlt két évtizedben legalább 45 új, állatról emberre terjedő betegségről kapott jelentést, és a jóslatok szerint ez a szám az elkövetkezendő években csak nőni fog.

Dr. Montira Pongsiri, az EPA környezetegészségtan-kutató szakembere nemrégiben munkatársaival összesen öt, állatok által terjesztett betegség gyakoriságát vizsgálta: a maláriáét, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórét, az egerek és patkányok közvetítésével terjedő hantavírus-fertőzését, a szúnyogok terjesztette nyugat-nílusi lázét, és az édesvízi csigák közvetítette fertőzését, a schistosomiázisét. A Bioscience magazinban megjelent tanulmányuk szerint mindegyik betegség gyakorisága nőtt, amelynek oka egyértelműen a környezetváltozásban keresendő.

Itthon a Lyme-kór a leggyakoribb

"A zoonózisok jelentőségét alapvetően az adja, hogy sokszor igen súlyos megbetegedést okoznak, főleg, ha nem ismerik fel őket, nem gondolnak rá" - nyilatkozta lapunknak Terebessy. "Itthon a Lyme-kór a leggyakoribb ilyen betegség, amelynek ráadásul kezeletlen esetben igen súlyos a lefolyása."

2008-ban 1811 Lyme-kóros esetet regisztráltak hazánkban, ez jelentős növekedés a 2003-2007-es időszakhoz képest, amikor "csak" 950-1200 eset fordult elő évente. A nyugat-nílusi láz diagnózisát 2008-ban 19 alkalommal állították fel, míg schisztoszomiázist nem regisztráltak. Malária évente 5-10 esetben fordult elő, azonban valamennyi esetben a fertőzést behurcolták hazánk területére. A kullancs által terjesztett Q-láz átlagban szintén 5-10 esetben fordul elő évente.

"Bár kicsi az esélye, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a klímaváltozás, valamint a globalizációval járó elképesztő mértékű áruszállítás és személyforgalom hatására hazánkban is előfordulnak a jövőben spontán maláriás esetek" - vélekedett lapunknak dr. Terebessy András. "A múlt század ötvenes éveiben a mocsárlecsapolások előtt volt malária itthon is, azaz a betegséget terjesztő szúnyog megél nálunk is, csak jelenleg nincs bennük kórokozó."