Vágólapra másolva!
Ahogy egyre idősebbek leszünk, gyakrabban kapjuk magunkat azon, hogy nem emlékszünk bizonyos dolgokra. Mi is volt a tegnap esti film címe? Hogy hívják azt a bemondónőt a tévében? Hová tettem a pénztárcámat?
Vágólapra másolva!

"Gondolkodom, tehát vagyok" - próbálta definiálni magát Descartes, és ez az állítás általánosságban is megállja a helyét: amíg gondolataink megfelelően működnek, addig biztosak lehetünk benne, hogy fontos és szükséges részei vagyunk a világnak. Tervezhetünk, álmodhatunk, elmélkedhetünk. Folyamatosan fejleszthetjük agyunkat és gondolkodásunkat.

Öregség = kusza gondolatok?

Idősebb hozzátartozóinknál ezzel szemben gyakran észleljük, hogy gondolkodásuk az évek múlásával egyre jobban lelassul, egészen átalakul, idegenné válik. Sokszor kusza, összefüggéstelennek tűnő események és emlékek kerülnek meglepő kontextusban a felszínre.

Az idősebbek hajlamosak a múltba révedni, gondolatban és beszédben is ugrálni a történések között, vagy éppen elfelejteni bizonyos dolgokat - ezt a folyamatot szokás leépülésként emlegetni. Azonban kiszakadva a munkahelyi kötelezettségek gyűrűjéből, az általában nyugalmas nyugdíjas évek alatt az emberekben valahogy "összeáll a kép", és olyan összefüggéseket is felismernek, amelyekre egy fiatal a sok elfoglaltság közepette képtelen lenne. Ezzel együtt sokaknál félreismerhetetlenül megfigyelhetők - többnyire valamilyen betegség következtében - az elbutulás tünetei.

Idős ember is képes újat megtanulni

Nem feltétlenül kell ennek bekövetkeznie - állítják tudósok. Azok a túlzó adatok, amelyek szerint az agysejtjeink akár 40 százaléka is elpusztulhat bizonyos kor felett, azt a tévképzetet keltik, hogy idős embernek nincs semmi értelme új dolgot tanítani, ám ez óriási tévedés!

"A tanulás nem ér véget a nyugdíjazással - állítja Dr. Hack Erzsébet, geriáter szakorvos. "Sokan vannak olyanok, akik ekkor kapnak lehetőséget, elég időt és némi anyagi biztonságot, hogy korábbi terveiket megvalósítsák: új hobbit keresnek, meglévő kézügyességüket fejlesztik, új szakmát vagy nyelvet tanulnak, bélyeget gyűjtenek, horgásznak, zenélnek, vagy megtanulják a számítógép használatát. A normál öregedés korában az ember képes az új megtanulására, vagy meglévő ismeretei fejlesztésére. Fontos, hogy szabad óráikat tartalommal töltsék meg!"

Agytréning idős korban: vitatkozz sokat!

Nem csupán új ismeretek megszerzésére van szükség, hanem agyunk tréningezésére fontos már meglévő elméleti tudásunkat is bevetni - állítják a Kaliforniai Egyetem kutatói. Mivel 40 év felett már képes az ember komplex, bevált sémák alapján gondolkodni, valamint ekkorra már kiépítette saját világnézetét, így az eseményeket összefüggéseiben látja.

A kutatók szerint az életnek ebben a szakaszában érdemes az embernek kilépnie a komfortzónájából, az egymáshoz hasonlóan gondolkodó barátok köréből, helyettük érdemes ellentétes álláspontot képviselő egyénekkel eszmét cserélni. Ezek a gyakorlatok ugyanis kihívást jelentenek agyuk számára, és segítenek karban tartani idegpályáikat.

Önkritikával megöregedni

"Igyekezzen mindenki kritikusan szemlélni saját világnézetét és próbáljon meg így tekinteni azokra az ismeretekre is, melyeket felnőtt korban sajátított el" - véli Dr. Jack Mezirow, az amerikai Columbiai Tanítóképző Főiskola professzora korábbi megfigyelései alapján. "Ha az idősebbek szembenéznek saját magukkal, megkérdőjelezik egyetemes igazságnak tekintett teóriáikat, majd megpróbálnak érveket, ellenérveket felsorakoztatni, sokáig éles elméjűek maradhatnak" - derül ki összegzéséből.

Sajnos azonban sokszor előfordul, hogy az időskori tanulás iránti vágy fizikai korlátokba ütközik. Ilyen esetekben sem szabad feladni. "Akkor is van lehetőség fejlesztésre, ha valamilyen agyi károsodás, agyvérzés, stroke, vagy Parkinson-kór miatt a tanulási képesség károsodik"- mondta el kérdésünkre dr. Hack Erzsébet. "A gyógytorna, logopédus, egyéni és csoportos foglalkozások sokat segíthetnek. A siker nagyban függ az illető személyiségétől, illetve attól, hogy mit és mennyit képes tenni azért, hogy visszaállítsa, vagy elérje az önellátásnak a betegség előtti, vagy azt megközelítő szintjét.".

Teljes értékű, tevékeny élet időskorban is

Lényeges szempont még, hogy az időskori tanulás mögött legyen egyfajta motiváció; például az ismeretek hiányosságának pótlása, a szociális és társasági élet fellendítése, mások segítése, vagy az önismeret gyarapítása.

Fontos elérni azt is, hogy a célok és a rendelkezésre álló lehetőségek összhangban legyenek, valamint igyekezni kell sikerélményeket gyűjteni, mert azok segítségével lehet előrelépni.

De mindenekelőtt meg kell békélni magával az öregedés tényével, és fel kell ismerni, hogy bár napjainkban a társadalom sokszor nem ezt sugallja, ugyanolyan teljes értékű és tevékeny életet élhet az ember idősebb korban is.