Douglas Kenrick, az amerikai Arizonai Állami Egyetem kutatója munkatársaival 22 ezer, többségében keresztény amerikait vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy szoros összefüggés van a vallásosság és a párválasztási stratégia között.
A kutatás egyrészt, - ahogy várható volt -, megerősítette, hogy a hívők gyakrabban vágynak házasságra, terveznek nagy családot, és helytelenítik a megcsalást és a fogamzásgátlást.
A kutatók ezután a "szexuális verseny" és a vallásosság kapcsolatát vizsgálták. Több száz diákot "ajándékoztak meg" nagyon vonzó nők és férfiak társkereső oldalakról gyűjtött fényképes profiljával. Majd miután a diákok átnézték a képeket és az adatlapokat, vallásosságukkal kapcsolatban kérdőívet töltettek ki velük. A kontrollcsoport tagjai csak kérdőívet töltöttek ki.
A kutatók meglepetésére azok a fiúk és lányok, akiknek azonos nemű vonzó emberek képeit mutatták, nagyobb valószínűséggel vallották magukat hívőnek, és nyilatkoztak úgy, hogy jobb lenne, ha az emberek életében a vallás nagyobb szerepet játszana, mint akik ellenkező nemű emberek képeit, azaz potenciális partnereket nézegettek, illetve azok, akik csak a kérdőívet töltötték ki.
"Nagyon érdekes és meglepő jelenséget találtunk" - nyilatkozta a kutatásvezető a New Scientist tudományos lapnak. David Kenrick úgy véli, az emberek akkor kezdenek el hinni a monogámiára épülő rendszerben, amikor éles konkurenciaharccal találkoznak. Ez az oka, hogy a fiatalok között nagy a hívők aránya - ebben az életkorban a barát-, barátnőválasztás központi probléma, és élesebb a verseny. "Kutatásunk szerint az emberek tulajdonképpen a párkapcsolati helyzetnek megfelelően kapcsolják ki vagy be a hitüket."
A vallás felé fordít a szorongás is
De nem csak a párkeresési verseny, a szorongás is a vallásosság felé fordíthatja az embert. Aaron Kay, a Waterloo Egyetem pszichológusa szintén egyetemisták körében végzett érdekes kutatást. A diákoknak enyhe szorongást okozó növényi eredetű táplálék kiegészítőt adott, és a csoport felének azt mondta, hogy a szernek nincs mellékhatása, a másik felének pedig elmondta, hogy a tabletta szorongást okozhat. Ezután a résztvevőknek egy listából kiválasztott öt szóból egy mondatot kellett összeállítaniuk. A szavakból vagy kellemetlen érzést kiváltó mondatot tudtak alkotni (a vörösbegy nyálkás kukacokat esznek), vagy véletlenszerűen összekerült szavakból értelmetlenséget (pl.: a vörösbegy véletlenül messze szállt). Ezt követően vizsgálták a résztvevők vallásos érzéseit.
A "véletlen" mondatokat alkotó csoport erősebb vallásos érzésekről számolt be, mint akik a kissé gyomorforgató mondatot kaptak, de csak abban az esetben, ha úgy tudták, hogy a bevett táplálék kiegészítő nem okoz szorongást. Aki a tablettával magyarázta szorongását, nem fordult Isten felé. "A szorongástól meg akarunk szabadulni, és ha nincs racionális oka, akkor ennek egyik módja a felsőbb hatalomhoz való fordulás" - magyarázta Kay.
Ezért a Waterloo Egyetem kutatásvezetője szerint a vallás antidepresszánsként is működik, mivel az emberekben mélyen gyökerező, az élettel kapcsolatos problémákat célozza meg.
A két kutatásról a Journal of Experimental and Social Psychology, illetve a Psychological Science pszichológiai szakfolyóiratok számoltak be.