Elsősegély mítoszok: mi a helyes megoldás vészhelyzetben?

A legtöbben a jól bevált kezeléseket alkalmazzuk otthoni sérülésekkor: égések, valamint bokaficam esetén hideg vizes borogatást, magas lázkor hűsítő fürdőt, orrvérzésnél a fej hátradöntését. De vajon helyesen cselekszünk-e ezekben az esetekben? Nem tévesek-e ezek a mítoszok, nem okozunk-e nagyobb kárt, ha ilyen módszerekkel próbálunk segíteni? 

Magyarországon az otthoni halálos balesetek száma igen magas. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, amíg 2007-ben 1825-en, addig egy évvel később, 2008-ban már 2005 ember vesztette életét saját otthonában. Ez a szám nagyobb, mint a gépjármű-balesetek áldozatainak száma (2008-ban 1081). Ezért olyan fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi a helyes reakció a kritikus helyzetekben.


Hideg vizes borogatás

Évente átlagosan 1500 gyermek kerül kórházba égési sérülésekkel. A legtöbb ilyen baleset forrázásból, vagy forró tárggyal való érintkezésből ered. Ezt követik az elektromos tárgyak, a napozás, valamint a robbanások okozta sérülések - olvasható a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház szakértőinek segítségével összeállított információs anyagban.

Az égési sérülések hűtésére sokan alkalmaznak hideg vizes borogatást, azonban a jéghideg víz inkább árt az ilyen típusú sebeknek, ahogy a majonéz és a vaj sem tesz jót. Hiba eltávolítani a sebbe égett ruházatot is, a körülötte lévő részt azonban vágjuk le. Ilyenkor az enyhe, hűsítő langyos borogatás, valamint az antibiotikumos kenőcsök segíthetnek a leginkább. A hűtés után steril kötszerrel kell lefedni az égett bőr felületét. Az érzékenyebb területeken felhólyagosodhat a bőr, ebben az esetben nem szabad nyomkodni, fogdosni, hiszen elfertőződhet a seb. Főleg nagy kiterjedésű égés esetén a folyadék pótlása nagyon fontos a szervezet számára.

Elterjedt tévhit, hogy magas láz esetén hatékony megoldás lehet az alkoholos borogatás. A gyerekek szervezete azonban még érzékenyen reagál erre a módszerre, ezért inkább a hűtőfürdőt. Ezt makacs láz esetén érdemes lázcsillapító beadásával kombinálni. Ha a beteg állapota ezután sem javul, vagyis láza 39 fok felett marad, sürgősségi ellátás indokolt, orvoshoz kell fordulni. Különös figyelmet érdemelnek a gyerekek, a csecsemők, de az idősek, hiszen az ő esetükben magas láz esetén a kiszáradás, valamint a tudatzavar veszélye is fennáll.

Télen a csapadékos, jeges idő miatt megnövekszik a csonttörések, illetve a húzódások száma, ez főleg az idősek, és a gyerekek esetében fordul elő gyakrabban.
Kificamodott bokánkra is hideg vizes borogatást teszünk. Ez a leggyakoribb otthoni baleset, amelyet mindenki igyekszik saját kezűleg, orvosi beavatkozás nélkül megoldani. Van, aki hűtéssel, van, aki enyhén meleg borogatással kezeli a sérült területet. A meleggel azonban vigyázni kell, a hő következtében ugyanis növekedhet a duzzanat, így lelassítjuk a gyógyulás folyamatát.


Rohamok esetén

Rengeteg a téves információ a rohamokról, az emberek többsége azt sem tudja, hozzányúlhat-e egyáltalán a beteghez. Akkor járunk el helyesen, ha oldalra fordítjuk a testet, és szabadon hagyjuk a légutakat, ezért a ruházat és az öv meglazítása nagyon fontos. A testet rögzíteni kell és a környezetben található tárgyakat (például szék, asztal) el kell távolítani, hiszen mozgás közben könnyen megsértheti magát a beteg, de a végtagokat túlzott erővel leszorítani nem szabad, mert egy hirtelen mozdulattal akár magában is kárt tehet a beteg.

A rohamoknak több fajtája is van, epilepsziás görcs esetén, ha az öt percnél tovább tart, hívni kell a mentőket. Nem szabad felébreszteni a beteget, ha a test rángásával, görcsbe rándulásával járó roham álmában éri, nehogy lenyelje a nyelvét, illetve ilyen esetben az ébredés után memóriazavar léphet fel, sok esetben egy teljes nap eseményei is kieshetnek a beteg emlékezetéből.

Félrenyelés esetén a leghatásosabb elsősegély-nyújtási technika a Heimlich-fogás. Ezt csak akkor alkalmazzuk, ha a fulladás teljes mértékben elzárta a légutakat, a félrenyelés áldozata egyáltalán nem kap levegőt.

Nem szabad folyadékot adni a fulladozó betegnek, mert az elzárhatja azt a kis helyet is, amelyen a levegő eddig átjutott. A manőver alkalmazása úgy helyes, ha a fuldokló alany mögé állva, kezünket összekulcsoljuk a hasa felső részén, majd a kezünket hirtelen hátra és felfelé rántva összepréseljük a tüdőt. Az így keletkezett és megnövekedett légnyomás hatására eltávolítható a félrenyelt tárgy. Ne alkalmazzuk a Heimlich-fogást egyéves kor alatt, a gyerekeknél ebben a korban a test fejjel lefelé lógatása a megfelelő módszer.


Az orrvérzés betegségre is utalhat

Hirtelen orrvérzésnél a legnagyobb tévhit, hogy elegendő csupán hátrahajtani a fejünket, és megoldódik a probléma. A mindenki által ismert eljárás többet árthat, mint gondolnánk, ilyenkor ugyanis a vért visszafolyik, akár le is nyelhetjük, a gyomorba jutva pedig hányást okozhat.

Akkor járunk el helyesen, ha a fejünket előre hajtva ujjainkkal két oldalról nyomást gyakorolunk az orrunkra, közvetlenül a csont alatt. Ha az orrvérzés öt percen belül magától nem szűnik meg, érdemes orvoshoz fordulni. A vérzést egyébként az esetek többségében az orrnyálkahártya vékony ereinek elpattanása okozza, azonban a nátha, a magas vérnyomás, sőt az orrsövényen lévő jóindulatú daganat tünete is lehet orrvérzés.

Nem vagyunk jók öngyógyításban

A XXI. század adta kommunikációs technikák hozzájárulnak az elsősegélynyújtás sikerességéhez. Nemrégiben telefonos segítséggel mentett életet egy nő Herenden, amikor egy férfi összeesett a porcelángyár előtt. A fiatal hölgy azonnal mentőt hívott, azonban még a kocsi kiérkezése előtt sikerült újraélesztenie a beteget.

Manapság mégis az a jellemző, hogy egyre kevesebben próbálják saját kezűleg orvosolni a problémákat. "A mai magyar lakosságra inkább az jellemező, hogy az olyan bajokkal is orvoshoz fordulnak, amelyeket régen a szüleik elláttak otthon."- mondta el lapunknak Dr. Tatár Gábor, az Állami Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrumának osztályvezető főorvosa.

A sürgősségi betegellátás Magyarországon évről-évre fejlődik. Európai színvonalú, modern központtá válhat 26 magyar kórház sürgősségi osztálya az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetően. A 8,8 milliárd forintos kerettel meghirdetett sürgősségi ellátást célzó pályázat teljes összegét ugyanis 3,2 milliárddal emeltek meg. Az összeget új sürgősségi osztályok kialakítására, és a meglevők korszerűsítésére szánják.