Fájdalommentesebb kezelést fejlesztettek ki szívelégtelenségben szenvedőknek

A legtöbb beteget érintő szív-érrendszeri megbetegedéseket kardiovaszkuláris "járványként" is emlegetik, így a szívelégtelenséget, a hirtelen szívhalált és a pitvarfibrillációt. Mindhárom kezelésében egyre jelentősebb feladat jut a szívelektrofiziológusoknak - állítja dr. Csanádi Zoltán, a Kardiológiai Intézet egyetemi docense. Az eddigi fájdalmas kezelések helyett két új módszerrel is gyógyíthatják a betegeket, már Magyarországon is.

A szívelégtelenség kezelésében a gyógyszerek mellett a bal kamrai szívizomzat működésének összehangoltságát javító reszinkronizációs terápia, a hirtelen szívhalál megelőzésében pedig a beültethető defibrillátorok jelentenek előrelépést. Mindkét esetben a szívritmusszabályzó (pacemaker) készülék egy speciális típusáról van szó, amelyet a mellkasfalba ültetnek.

"A pitvarfibrilláció kezelésének gyógyszeres lehetőségei az esetek jelentős részében nem biztosítják a betegek tartós panaszmentességét. Ezért dolgoztak ki az elmúlt 10-15 évben új katéteres eljárásokat" - ismertette az egyetemi docens. "A pitvarfibrilláció megértéséhez fontos tudni, hogy a szív két kamrából és két pitvarból áll, melyek összehangolt működését a szív ingerképző-ingerületvezető rendszere biztosítja. Először a felső szívüregek húzódnak össze, ezáltal a kamrák felé továbbítva a vért, amit ez utóbbiak összehúzódása követ. Ennek köszönhetően jut el a vér a tüdőbe és a test többi részébe. Pitvarfibrilláció esetén a pitvar elektromos tevékenységének rendezettsége, a pitvarok hatékony működése megszűnik, a pulzus szabálytalanná válik. A betegek szívdobogásérzést, teljesítőképességük csökkenését, fáradtságot, levertséget érezhetnek. A "remegő", fibrilláló pitvarban megnő a vérrögképződés, és a mélyvénás érrögösödés veszélye. Ezen jelenség kialakulásában kiemelt jelentősége van azoknak az izomcsíkoknak, melyek a bal pitvarból, a felső szívüregből benőnek a tüdővénákba. Az izomcsíkokban olyan sejtcsoportok vannak, melyek gyors elektromos kisülések révén "megsorozzák" a pitvart, és beindítják vagy fenntartják a ritmuszavart. Az említett katéteres beavatkozás során a tüdővénák és a bal pitvar között az elektromos összeköttetést megszakítjuk. Ennek legbiztonságosabb, legegyszerűbb, leggyorsabb és hosszú távon leghatékonyabb módját még keresik."

A hagyományosabb, évek óta végzett eljárást rádiófrekvenciás árammal végzik, ami hőleadással okoz hegesedést a szív belhártyáján, ezáltal megszüntetve az elektromos vezetést a kezelt területen. Ezzel a technikával az úgynevezett ablációs vonalakat vagy köröket pontról pontra kellett létrehozni a szívben úgy, hogy teljesen zárjanak. Ez nagyon nehéz feladat, nagy gyakorlatot igényel az orvos részéről, ezért kevesen végzik a világon, s a beteg számára olykor nagy fájdalommal jár, emellett szövődmények is kialakulnak. Ezért olyan katétertechnikát dolgoztak ki, mely leegyszerűsíti a beavatkozást, hogy ne csak néhány tucat elektrofiziológiás laboratóriumban, hanem jóval több helyen lehessen elvégezni a kezelést. Ez azért igen fontos, mert sok beteget érintő problémáról van szó: csak Európában mintegy 5 millió embert érint a pitvarfibrilláció, Magyarországon is több tízezren szenvednek ilyen tünetektől.

Két új eljárás jelent meg a közelmúltban, mindkettő rendelkezésre áll a Kardiológiai Klinikán is. Az egyik esetben egy fagyasztó ballont katéteren keresztül a tüdő-véna szájadékhoz vezetve felfújnak, majd -60-70 Celsius fokra hűtik, ezzel megfagyasztvak a vénaszájadékot. Ezzel a szövetbarát technikával nem alakul ki vérrög, kevésbé fájdalmas és biztonságosabb.

"November közepéig közel 60 betegen végeztünk ilyen katéteres műtétet" - mondta dr. Csanádi Zoltán. "Sajnos a betegek mintegy 30 százalékánál a fagyasztás után néhány napon belül visszatérhet az elektromos vezetőképesség és a ritmuszavarok is."

"A másik módszer néhány hete áll rendelkezésünkre, eddig 8 betegnél alkalmaztuk" - közölte az egyetemi docens. "Az amerikai Medtronic Ablation Frontiers rendszer 3 dimenziós rádiófrekvenciás katéterablációs eszközeit a bal pitvar speciális anatómiájához tervezték, ezen keresztül alacsony rádiófrekvenciás energiával szüntethető meg az elektromos vezetőképesség, az ablációs kör vagy a vonal kialakítása pedig gyorsan, egyszerűen és biztonságosan történik. Kisebb a beteg fájdalma, kisebbek a kockázatok, valamint kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége."

Azt, hogy melyik módszert alkalmazzák, függ a szív anatómiájától, melyet a beavatkozás előtt CT-vel térképeznek fel. Mindkét eljárást éber betegen végzik, így megkímélve az altatással járó kellemetlenségektől.