A hosszú élet titka: kalóriacsökkentés és a szirtuin

Újabb bizonyítékot találtak az élethosszabbító kalóriamegszorítás és a szirtuinként ismert fehérjék között.  

Már évtizedek óta ismert, hogy a normál kalóriabevitel 30-40 százalékos csökkentése meghosszabbítja a férgek és egerek életét, és javítja az állatok életminőségét is. Leonard Guarente, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) biológus professzora szerint ezen hatásokat a szirtuin enzimek szabályozzák.

Ezek az enzimek tartják egészségesen életben a sejteket a stresszel szemben számos hormon, szabályozófehérje és más gének befolyásolásán keresztül. A szirtuinok ezen túl megvédik a testet az idő előtti öregedéstől is, serkentik a fehérjék termelődését (főleg az izomban és a csontokban), fokozzák a zsírok lebontását.

Guarente legfrissebb, a Genes and Development (Gének és fejlődés) decemberi számában megjelent cikkében azt bizonyítja, hogy a szirtuinok az agyi szomatotróp rendszeren, azaz a növekedést és élettartamot szabályozó tengelyen keresztül fejtik ki hatásukat - adta hírül a Science Daily.

"A szirtuin a kapcsolat a diéta hatása és a szomatotróp rendszer közt" - állítja a kutató. Guarentével együtt számos tudós hisz abban, hogy a szirtuintermelést elősegítő gyógyszerekkel olyan korhoz kötődő betegségek ellen lehetne felvenni a harcot, mint a cukorbaj, vagy az Alzheimer-kór. Ilyen gyógyszerek egyelőre klinikai kipróbálás alatt állnak, eredmények jövőre várhatók.

A kutatók ezúttal génmódosított egerekkel dolgoztak. Az állatok agyának szirtuin termelő képessége a génmódosítás hatására jelentősen lecsökkent. Egészséges kontrollegerekkel együtt a kísérleti állatokat is kalóriaszegény diétára fogták. A génmódosított egerekben az ételmegvonástól sokkal alacsonyabbnak bizonyult a keringő növekedési hormon szintje, ami arra utal, hogy szomatotróp rendszerük károsodott. A szirtuint termelő állatokban viszont nem változott a hormonszint.