2009 legjelentősebb egészségügyi kutatásai

Vágólapra másolva!
Az év vége az összefoglalók időszaka - a Time magazin online kiadása így látja a 2009-es év legfontosabb egészségügyi eseményeit. 
Vágólapra másolva!

Teremtés őssejtekből

Egy újabb, laboratóriumban született egérnek aligha lenne hírértéke, hacsak nem olyan őssejtekből hozták létre, amelyek nem magzati (embrionikus) eredetűek. A korábbi évek nagy felfedezése volt, hogy őssejtek nemcsak a magzatokban keletkeznek, felnőtt egyedekből is kivonhatóak. A valóban szenzációsnak számító tudományos tettet Kínában hajtották végre. A tudósok ún. indukált pluripotens őssejteket (iPS) felhasználva visszaprogramozták a sejteket magzati állapotukba, majd egy egér létrehozására utasították őket. Ez korábban csak embrionikus őssejtek felhasználásával sikerült. Egy egészséges, nemzőképes egér létrehozása iPS-ek segítségével világosan bizonyítja, hogy ezek a sejtek legalább annyira hasznosak lehetnek a betegségek gyógyításában, mint a magzati őssejtek.


H1N1 vakcina

Ebben az évben talán semmi nem váltott ki akkora vitát az egészségügy világában, mint a H1N1 elleni oltás. Annak ellenére, hogy a vakcina már egy dózisban is hatásos, az Egyesült Államokban nem tudják kielégíteni az oltás iránti lakossági igényt, és a vakcina jelenleg is hiánycikknek számít. Az országban sok helyen a prioritást élvezőket (egészségügyi dolgozók, kisgyermekek, terhes nők) sem tudták beoltani. Ezzel együtt a legújabb felmérések szerint az amerikaiak 55 százaléka nem oltatná be magát az új vakcinával, annak lehetséges mellékhatásai miatt. Hazánkban is komoly viták alakultak ki az oltás körül, nálunk is ambivalens a megítélése, bár a 20 %-os oltottság az európai átlaghoz képest kifejezetten magasnak számít.


A D-vitamin sokkal többet tud, mint hittük

Korábban csak annyit tudtunk erről a hormonról, hogy elengedhetetlen a csontok épségéhez. Mára már kiderült, hogy a D-vitamin szerepet játszik a keringési betegségek és a cukorbetegség megelőzésében. A legmeglepőbb felfedezés azonban mégis az volt, hogy ez a vitamin képes megelőzni a rákos sejtek elszaporodását. A Calcitriol, a D-vitamin egyik hormonja pedig egyenesen megöli a degenerált sejteket, így képes megállítani a bélben, emlőkben, és a nemzőszervekben kifejlődő daganatok fejlődését. Így újra kell gondolnunk a napozással kapcsolatos félelmeinket, mivel azoknak a szervezetében, akik utóbbi évek kampányainak hatására sokkal kevesebb időt töltenek a napon vészesen csökken a D-vitamin


AIDS vakcina

A korábbi évek tapasztalatai alapján ma már sokan kissé szkeptikusan állnak a különböző AIDS vakcinákhoz. Idén szeptemberben azonban egy 105 millió dolláros tesztelési folyamat végén úgy tűnt, két korábbi vakcina kombinációja valóban védelmet nyújthat a HIV vírusfertőzéstől. A 16,000 önkéntes részvételével készült kutatás adatai szerint a vakcina 31 százalékban hatásos volt a fertőzés megelőzésében. Ez természetesen még mindig messze elmarad a hagyományos módszerek, például az óvszerhasználat eredményessége mögött. A kísérletben emellett főként heteroszexuálisak és monogámok vettek részt, akik a fertőzés szempontjából kevésbé veszélyeztetettek. Ennek ellenére ezek az eredmények végre némi reményt jelenthetnek.


Közelebb kerültünk az autizmus megértéséhez

Sokan az oltásokat, mások a mindenhol jelen lévő higanyt okolják a betegség kialakulásáért, azonban pontosan még mindig nem tudjuk, mi okozza az autizmust. Ebben az évben azonban olyan génvariánsokat azonosítottak az ötödik kromoszómán, amelyek az autizmusban szenvedők 15 százalékának génállományában megtalálhatóak. A kutatókat különösen azok a variánsok érdekelték, amelyek az agyban található kapcsolódási pontok kialakításáért felelős fehérjéket kódolták. Az ezekben a génekben lévő abnormalitások egészséges emberekben is gyakoriak, de az autizmusban szenvedőknél az előfordulásuk mintegy 65 százalékos. A megállapítás egy nagy lépéssel közelebb vitt az autizmus okának megértéséhez - az adatok alapján ennek az állapotnak is genetikai okai lehetnek.


Új típusú gyógyszer csontritkulás ellen

A csontritkulás gyógyszeres kezelése az egyik leghatékonyabb módja az időskori csonttörések elkerülésének. A jelenleg forgalmazott csontritkulás elleni szerek blokkolják a csontokat pusztító sejtek működését, egy idén szabadalmaztatott szer azonban egy lépéssel korábban avatkozik be: már a kátrtékony sejtek kialakulását akadályozza meg. A denoszumab nevű hatóanyag az előzetes kutatások szerint csökkenti a csonttörések kialakulásának esélyét a menopauza utáni nőknél.


Alzheimer géneket azonosítottak

Amerikai kutatók új géneket azonosítottak, amelyeknek közük lehet a betegség kialakulásához. A gének közül kettő az agyban kialakuló ún. amyloid-fehérje plakkok (felrakódások) kialakulásával van kapcsolatban. Ezek a plakkok az idegsejtek pusztulását és különböző kognitív problémákat okoznak. A harmadik most felfedezett gén az idegsejtek kapcsolódási pontjaira van hatással. Ezeken a kapcsolódási pontokon rengeteg idegi jelzőanyag található, amelyek egyik idegsejttől a másikig szállítják az ingereket és jelzéseket. Egyelőre nem világos, hogy a gének jelenléte hogyan járul hozzá a betegség kialakulásához (a gének egyes variánsai ugyanis egészséges emberekben is megtalálhatók), de a kutatók remélik, hogy a genetikai faktorok feltárása jobb és hatékonyabb kezelési módszerek kifejlesztéséhez vezethet.


Barna zsírszövet a kilók elleni harchoz

A kutatók régóta tudják, hogy a testünkben található barna zsír tele van úgy nevezett sötét mitokondriummal - ezek azok a kis sejtalkotó elemek, amelyek energiával látják el a sejteket. A mitokondrium a lebontás után hővé alakítja a cukrot, és sokkal több energiát fogyaszt, mint a fehér zsír. Más szóval a barna zsír elégeti az energiát, ahelyett, hogy tárolná azt, mint ahogy a fehér zsír teszi. Sajnos a barna zsír mennyisége folyamatosan csökken a szervezetünkben, fokozatosan átadva helyét a fehér zsírnak. Idén azonban svéd kutatók jóvoltából kiderült, hogy a vékonyabb embereknél a barna zsír sokkal nagyobb arányban fordul elő, mint elhízottaknál, emellett az is, hogy a barna zsír sokkal aktívabb hidegben, mint melegben. A kutatók szerint ezek után lehetséges, hogy hamarosan barna zsírszövet alapú szerekkel küzdhetünk majd az elhízás ellen.

Forrás: time.com