Múmiák érelmeszesedéssel, szívinfarktussal

Azt hihetnénk, hogy az érelmeszesedés, a szívbetegségek modern korunk velejárói, amelyeket helytelen táplálkozásnak, dohányzásnak, mozgásszegény életmódnak "köszönhetünk", azonban egy 22 múmián végzett vizsgálat kiderítette, már az ókori Egyiptomban is hasonló bajok gyötörték a népességet, vagy legalábbis a tehetősebbeket.  

Amerikai kardiológusok a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzött 22 múmiát vetették alá komputeres tomográfiának (CT). A múmiák a Kr. e. 1981 és Kr. u. 334 közötti időszakból származnak, s felük 45 éves kora körül távozott az élők sorából egy olyan korban, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a népesség átlagéletkora akkoriban nem érte el az 50 évet.

A kutatók 16 múmiában találtak szívszövetet, és ereket, amelyből a vizsgálatok során közülük kilencnél mutatta ki teljes bizonyossággal vagy feltételesen az érelmeszesedést (arterioszklerózist). Az egyik múmiánál lezajlott szívinfarktusra utaló jeleket találtak a kardiológusok, ám a szakemberek azt nem tudták megállapítani, hogy halálos kimenetelű volt-e a szívroham. A kutatók azt sem tudták meghatározni, hogy túlsúlyosak voltak-e az érintett óegyiptomiak, ugyanis a mumifikálás során kivonják a vizet a szövetekből.

"Sokkolt minket a felismerés, hogy mennyire hasonló képet mutat az arterioszklerózis az ókori múmiák és jelenkori pácienseink esetében. Vélhetően az érelmeszesedés kialakulása része emberi mivoltunknak" - vélekedett Michael Miyamoto, a San Diegó-i University of California kutatója. Mindazon múmiák, akiknek személyazonosságát meg lehetett állapítani, az elithez tartoztak: a királyi udvar szolgálatában álltak, esetleg papok, papnők voltak.

"A gazdagok húst fogyasztottak, és sózták azt, így vélhetően magas vérnyomásban szenvedhettek. Ez azonban csupán feltételezés" - hangsúlyozta Randall Thompson kardiológus.

A legidősebb múmia, amelyben szívbetegség jeleit észlelték, Rai úrhölgy, aki a Kr. e. 1530-ban elhunyt Ahmesz-Nofertari (vagy Jahmesz-Nofertari) királyné dadája volt.