Egyre több óriásbébi születik

Alig egy hónapja számolt be róla a világsajtó, hogy Indonéziában 8,7 kilogrammos csecsemő született. Az óriás baba azonnal egyfajta híresség lett, de vajon a nagy súllyal született babák száma egyre inkább nő, vagy még mindig csodaszámba mennek a megabébik.  

Bár a fenti valóban extrém eset, egyre gyakoribb jelenség, a 4-5 kilós újszülött, ami tíz-húsz évvel ezelőtt még nem volt jellemző. Vajon mi befolyásolja a gyerekek születési súlyát, és növekedését?

A háttérben állhat betegség is

Az ideális születési súly a terhességi időből számolható ki. A 40. héten (azaz időre) született csecsemő várható tömege 2700-4000 gramm között mozog, jelenleg az átlag 3600 gramm.

A határértéktől való eltérések magzati vagy az anyai rendellenességnek tudhatók be. Kis születési tömeggel jár például, ha az anya a terhesség alatt dohányzik, vagy dohányfüstnek van kitéve, alkoholt fogyaszt vagy valamilyen magzatot érintő fertőzést kap el.

Nagyobb születési tömeggel jár a fejlődő magzat daganata, genetikai betegsége, illetve az anya nem megfelelően kezelt cukorbetegsége - az indonéz gyermek esetében is ez utóbbi ok állt a háttérben. Az anyai rendellenesség miatt ugyanis a gyermek szervezetébe túl sok glükózt juthat, ezért nőheti túl a normál súlyt a terhesség alatt.

Többet eszünk, kevesebbet mozgunk

Manapság azonban az egészséges terhességeket követően is egyre-másra jönnek világra 4-5 kilós óriáscsecsemők. Ez nem a véletlen műve: számos tanulmány igazolta a tényt, hogy a gyermekek generációról generációra egyre nagyobb termetűek. Az 1920-as években elvégzett felmérést összehasonlítva az 1984-ben mért eredményekkel kiderül, hogy a 18 éves fiúk átlag magassága 7,89 cm-t, a lányoké 7,28 cm-t növekedett.

Pontosan ugyanez a folyamat, az ún. akceleráció sejthető újszülöttek esetén is, és a szakemberek szerint az okok is azonosak. Az elmúlt évtizedekben beálló életmódváltozás, valamint az elérhető táplálék mennyiségének jelentős növekedésée állhat a háttérben. A múlt század elején az egészségügyi adatmegőrzés még elég szegényes volt, ezért korrekt eredményeink nem állnak rendelkezésre, a kutatók mégis úgy sejtik, a változás jelentős mértékű.

Meghatározó az anyai életmód

Egyes vélemények szerint nemcsak a táplálék mennyiségét, hanem minőségét is az indokok közé sorolhatnánk. A korszerű génkezelésnek megfelelően ugyanis egész más mai táplálékaink összetétele, mint akár csak tizenöt éve.

A hormonkezelések következtében óriásgyümölcsöket szüretelhetünk, illetve óriási haszonállatok születnek. Emiatt sokan alaposabb vizsgálatoknak vetnék alá a kérdést, nem okoz-e hasonló hatást a növényi-állati hormon később az emberekben. A hormonhatásra ugyanis különösen fogékony minden fejlődésben lévő szervezet, legfőképp az anyai méhben fejlődő magzat.

Ráadásul a várandósoknak megfelelő étrenden kívül számos esetben javasolnak táplálék-kiegészítőket, vitaminokat (például fejlődési rendellenességek megelőzésére folsavat). Ezek egy része az anyai vérből a méhlepényen keresztül bejut a magzatba, másik részük az anya fizikai állapotán keresztül teremti meg a méhben a gyorsabb ütemű növekedés feltételeit.


Mi a baj a megaméretekkel?

Az anyaméh nem 4-5 kilós gyermekekre kihordására van berendezkedve, 3-3,5 kilogramm az ideális tömeg. Az aránytalanul nagy testsúly az anya egész szervezetét, keringési rendszerét is megterheli.

A nagy magzatméret a szülést is megnehezíti, hiszen a gyermek nehezen fér el a szűkösen kanyargó szülőcsatornában. Emiatt is kerül sor egyre gyakrabban császármetszésre.

Természetes szülés esetén nagy lesz a veszélye a gátrepedésnek, így a nagy vérvesztésnek is. A születés után felmerül a méh korai megsüllyedése, a hüvelyizomzat meggyengülése miatt pedig az inkontinencia kialakulása és a szexuális élet zavara.

A magzatra is rossz hatással lehet, ha a túl nagyra növekszik a méhen belül, mivel megnő a keringési elégtelenség esélye, ez pedig rontja az oxigén ellátást.

A hatások itt túlmutatnak a születésen. A túl alacsony tömeggel születettek körében felnőttkorban gyakrabban alakul ki elhízás, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, egyéb szív- és érrendszeri illetve, légzőszervi megbetegedés. A túl nagy tömeggel született csecsemők esetében később szintén jóval nagyobb az elhízás és a cukorbetegség esélye.

Születési rekorderek a világ körül

Magyarországon 2009. január 20-án egy miskolci kislány 6200 kilogrammal jött világra, azonban az eddigi legnagyobb születési súlyt 2000-ben egy zalakomári kisfiúnál regisztrálták 6400 grammal. A világon ennél jóval nagyobb csecsemőkről is van adat. A bevezetőben említett 8,7 kilós csecsemő előtt 2000-ben Kairóban egy 7 kilós gyermek a 38. terhességi héten jött világra, 2007-ben egy szibériai gyermek 7,75 kg-mal látta meg a napvilágot. A legnagyobb valaha mért érték 9 kilogramm volt, mely születési súlyt 1997-ben Kínában mérték, a kisfiú 70 cm hosszú volt, ami egy másfél éves gyermek méretének felel meg.

Tudjon meg többet az óriásbébikről a LifeMagazin műsorából!