Minden járványt túléltünk - eddig

A H1N1 kapcsán megismertük a pandémia kifejezést - így nevezik a világméretű járványt, ami könnyen megtizedelheti a Föld lakosságát. Újkori fogalom ez, mert a kórságok határátlépését az országok és kontinensek közötti közlekedés egyszerűsödése tette lehetővé. De milyen járványok tizedelték a népeséget az korábbi századokban?  

A modern idők előtt a legtöbb betegség járványszerű terjedése a háborúkkal, illetve a háborúk által kiváltott tömeges vándorlásokkal, menekülésekkel hozható összefüggésbe.

Az ezeréves pestisvész

A Kr.e. 430-ban pusztító athéni pestis Etiópiából indult, majd Egyiptomon és az afrikai tengerparton át a félszigetre érve hatalmasat tarolt a városba beszorult athéniak, és az őket ostromló ellenség soraiban. A betegség a VI-XVII. század között tombolt Európában, áldozatainak számát - az 1347-1668 közötti időszakban - 25 millióra teszik. A XVIII. sz. végére fokozatosan kiszorult Európából kelet felé, de titokzatos megszűnésére azóta sincs magyarázat.

Halálos izzadás

A hírhedt angol izzadás 1455 és 1552 között öt nagy járványhullámban lépett fel. Az első a katonák között indult, gyorsan terjedt, hatalmas pusztítást hagyott maga után. Rövid időn belül egész Angliát elárasztotta - VII. Henrik koronázásának elmaradása is a betegség terjedésével hozható összefüggésbe. A tünetek: hirtelen hidegrázás, magas láz, szívtáji fájdalom, szívdobogás, hányás, fejfájás, valamint jellegzetes volt a lázzal egyidejüleg fellépő, erőteljes izzadás - innen a betegség elnevezése is. Néhány, minden bizonnyal túlzó leírás szerint 100 beteg közül mindössze egy maradt életben. Mivel védettség nem alakult ki ellene, egy járvány alatt 2-3 ismételt megbetegedés sem volt ritka.


Hadviselt kolera

A kolera - súlyos hasmenéssel és hányással járó fertőzés - 1920-ig hat alkalommal söpört végig - Afrika kivételével - az egész világon. Az 1831-es kolerajárvány a Lengyelországba vezényelt, korábban az török területeken szolgált orosz katonákon keresztül érte el Kelet-Európát. A legutolsó jelentősebb járvány 1961-ben Celebeszről indult.

Spanyolnátha kontra I. világháború

1918-19-ben az influenza "A" vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világméretű járványa a spanyolnátha volt: a betegségben a Föld teljes lakosságának 20-40 százaléka ( körülbelül 50 millió ember) halt meg. A spanyolnáthában elpusztultak száma több áldozatot követelt, mint az egész első világháború.

Napjaink járványai

Az újkeletű betegségek több mint 60 %-a úgynevezett zoonózis, azaz gerinces állatokról emberre terjedő betegség. Az ebbe a csoportba tartozó kórságok között szerepel a Kínában terjedő SARS-vírus és a madárinfluenza is.

Az egyik legismertebb modern járvány az Ebola, a vérzéses láz, amely legtöbbször végzetes mind az emberekben, mind a főemlősökben. A megbetegedést 1976-ban, első előfordulásakor ismerte meg a világ, A vírus arról a zairei folyóról kapta a nevét, melynek táján először azonosították.

Az RNS-tartalmú vírus négy fajtájából három emberekre is ártalmas (a Zaire-, Sudan-, és az Elefántcsontpart-altípusok).
A betegség jelenleg a fejlődő afrikai kontinenset sújtja: Zairét, Gabont, Szudánt és az Elefántcsontpartot. A kórokozót az ember nem hordozza. Miután azonban a forrást nem ismerjük, azt sem nagyon tudni, hogyan alakultak ki az első esetek. A napok alatt drámai gyorsasággal puszító kór nem mindig azonos tünetekkel jelentkezik.

Az AIDS az 1980-as évek közepétől ismert, világszerte járványszerűen terjed, ma Afrikában, Indiában és Délkelet-Ázsiában a legnagyobb mértékű a betegek számának növekedése. Jelenleg gyógyíthatatlan. A HIV - Human Immunodeficiency Virus - Afrikából származik, lappangási ideje rendkívül hosszú, a felnőtteknél átlagosan tíz év, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyilvántartott AIDS betegeknél valószínűleg tízszer több a HIV fertőzöttek száma.

A soron következő mumus a SARS, az atipusos tüdőgyulladás volt, napjainkban pedig a WHO szerint hatos fokozatot elért H1N1 vírus lett az elsőszámú közellenség, bár újabban inkább az ellene beadatható védőoltás több vitát kavar, mint maga a vírusveszély.