Vasár- és ünnepnap nem szül a magyar

Vágólapra másolva!
A hazai szülészeti szabályzás sem a szülésgyorsító hatású oxitocin rutinszerű adagolását, sem a programozott szülést nem engedélyezi. A statisztikákat böngészve egyből a szemünkbe ötlik, hogy a legtöbb szülés mégis a hétköznapokra, főleg hét közepére esik, míg a hétvégén és az ünnepnapokon egyre és egyre kevesebb gyerek születik. Ugyanakkor lassan több oxitocin fogy, mint pálinka. 
Vágólapra másolva!

"A terhességem teljesen problémamentes volt, a baba a kiírt időpontban jelzett, a vajúdást is jól viseltem - meséli Krisztina - Hajnalban értünk a kórházba, bár ez volt az első szülésem, nagyon nyugodtnak éreztem magam, eszembe sem jutott, hogy nem a lehető legsimábban megy majd minden.


Az orvosom bíztatott, ha van rá energiám, kicsit lépcsőzzek a kórházban, az megyorsítja a dolgot. Úgyhogy időnként lépcsőztem a 3 emelet között, mindenki úgy nézett rám, mint egy ufóra. Hat óra telt el így, mikor a doktor úr viccesen megjegyezte, hogy egyre oda kéne érnie a fia vízilabdameccsére. Mondtam, hogy akkor majd belehúzok."


A hasonló esetek a Life Network által megkérdezett - a szakmai közösség megítélésétől félő, véleményüket csak névtelen vállaló megkérdezett orvosok - szerint gyakran úgy végződnek, hogy a szülész elunja a helyzetet, és valamilyen módszerrel egyszercsak megindítja a szülést oxitocinnal, vagy a mesterséges, műtéti eszközökhöz nyúl, hogy megszabaduljanak a hosszan vajúdó pacienstől. Hogy mindennek pontosan milyen hatásai vannak, azt hosszasan kellene tanulmányozni. A felesleges műtétek viszont - könnyen beláthatjuk - sem a nőknek, sem az egészségpénztárnak nem tesznek jót.


Szakmai vélemények szerint a megoldás erre is egyszerű lenne: az elhúzódó eseteknél akár válthatnák is egymást a szülészek, illetve csökkenteni kéne a magánbetegek számát, rá kellene venni a lakosságot, hogy bízzon az általános ellátási rendszerben. A szabályozás ugyanis nem tiltja ezt, sőt, egy tavaly indított, de a lakossági és szülőorvosi tiltakozásra elhalt kezdeményezés kifejezetten a szabad orvosválasztást tiltaná. Magyarországon azonban nem csak a nőgyógyászok ragaszkodnak a privát betegeikhez a paraszolvencia miatt, de a terhes nők is biztonságosabbnak érzik, ha annál szülhetnek, aki végigkövette a várandósságukat.

Forrás: iStockphoto



"Nemsokára annyira felerősödtek a fájásaim, mintha nem is egy gyerek, de egy elefánt igyekezne kifelé belőlem... Szétrepedt a méhem"


Az oxitocin túlzott használata görcsökhöz, hirtelen ürülése a szervezetből elhúzódó vérzéshez vezethet. Idézett betegünk, Kriszta története nem egy rutinszerűen kipottyantott gyeremekkel fejeződik be.


"Egyszer csak közölte a nőgyógyászom, hogy kapok egy infúziót, és attól kicsit felgyorsulnak az események, hamar túlleszünk az egészen. Többé nem kelhettem fel a szülőágyról, mert rámkapcsolták egy csupazsinór készüléket, hogy figyeljék a baba szívhangját, és a helyzetet csak rontotta, hogy a CTG zsinórjai miatt testhelyzetet sem változtathattam.


Fél egykor végre megszületett a kislányom. Az orvos azonnal el is tűnt, így kimaradt abból a több órás életmentő mutétből, amire azért volt szükség, mert szétrepedt a méhem, és megállíthatatlanul véreztem. Komoly lehetőségként felmerült a méheltávolítás lehetősége."


Kriszta utólag tudta meg, hogy az infúzióban oxitocin volt. Az oxitocin egy természetes úton is termelődő hormon, elsősorban a méh simaizmának összehúzódását okozza. Az összehúzódások hatására kinyílik a méhszáj, és a kitolási szakban megszületik a kisbaba. Az anyai oxitocin a magzati agyat is felkészíti a szülésre. Ez a hormon segítit az anyai kötődés kialakulását, a tejleválasztás beindulását.


A saját oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az agyban hatva. Ezért problémás a külső oxitocin bejuttatása az anyai szervezetbe, hiszen az nem fejti ki a fájdalomcsillapító hatást, mert nem jut el az agyba, az azt védő vér-agy gát miatt (ez voltaképp egy erős védőfal az agyi erek falában, az érzékeny agyat védi a behatásoktól).


Ezzel együtt a szervezet oxitocinszintjét megemelve gátolja a saját oxitocin termelést (ez az úgynevezett negatív visszacsatolás. Ha valamit bejuttatunk a szervezetbe, az érzékeli és kevesebbet gyárt belőle).


Ha a méh oxitocinérzékenysége az átlagosnál nagyobb, vagy az adagolás eltúlzott, a kívülről bejuttatott hormon nem csak ödémát okozhat, de a méhizomzat fokozott összehúzódását, súlyos esetben pedig méhrepedést idézhet elő. Emellett szívritmuszavarok és vérnyomás eltérések is előfordulhatnak. Aki oxitocint kap, annak feküdnie kell és nem választhatja meg a vajúdás szempontjából legkényelmesebb testhelyzetet, emiatt lehet, hogy fájdalmasabbá, nehezebbé válik számára a folyamat. Ilyen helyzetben nő a valószínűsége, hogy valamilyen gyógyszeres fájdalomcsillapításra lesz szükség.


Az ágyhoz kötöttség és a kiszolgáltatottság könnyen kelthet a szülő nőben olyan érzést, hogy az állapota "válságos", s ez stresszt okozhat. A stresszhormonok hatására pedig a szülés lelassul. Ilyenkor már felmerül a császármetszés lehetősége is.


Láthatjuk: beadása valóban indokolt bizonyos esetekben, de semmiképp sem egy vízilabdameccs miatt.


"Ez volt életem talán legrosszabb élménye, amit később úgy próbáltam feldolgozni, hogy beszélgettem a dologról más anyákkal. Így derült ki, hogy csak a környezetemben tizenöt nő közül kilenc kapott oxitocint a szülésnél, és ketten ugyanúgy jártak, mint én. Azóta már azt is tudom, hogy szülést követő elvérzés még napjainkban is a leggyakoribb anyai halálok."

Programozott szülés és botrány

2003-ban a budapesti MÁV Kórházban botrány pattant ki, hogy az egyik ott dolgozó orvos a Magyarországon forgalomban nem lévő prosztaglandin zselé segítségével a kismamák beleegyezése nélkül indított meg szüléseket, hogy azok ügyeleti idejébe essenek. Az indított szüléseknél mindig fennáll a szövődmények kockázata, ebben az esetben is a komplikációk számának növekedése hívta fel a figyelmet az orvosra, aki ellen a per jelenleg is folyik.



Hálapénz azért jár, hogy ne legyen beavatkozás


Az oxitocinos beavatkozás hivatalosan csak akkor indokolt, ha a szülés nem indult meg spontán vagyis hosszú időn keresztül túlságosan enyhék a fájások. Az alternatív szülészet ma már oxitocin helyett homeopátiás szereket is alkalmaz fájásgyengeség esetén.


Több nőgyógyászt is megkérdeztünk az oxitocin rutinszerű használatáról, de hivatalosan mindenki csak annyit volt hajlandó válaszolni, hogy ez nem jellemző a magyar szülészetekre. Egy ma már kizárólag magánpraxisban, magánklinikán dolgozó szülész nőgyógyász név nélkül volt hajlandó vállani a véleményét - mint mondta a szakmai kollégium rosszallása egy folyamatban lévő engedélyeztetési ügyük rovására mehetne.


"Én azt mondom a pácienseimnek, nálam a díjazás azért jár, hogy ne akarjam a szerepemet a szülés során fontosabbnak feltűnteni, mint amilyen valójában. Normális esetben a vajúdás és a szülés akadálytalanul lezajlik egy rutinos szülésznő segítségével is. Néhány ellenőrző vizsgálaton kívül más szerepem nincs a szülés során. Az orvos jelenléte csak akkor válik fontossá, ha komplikációk lépnek fel.


Az esetek többségében a gátmetszést is szükségtelennek tartom, ahogyan oxitocinra, császármetszésre is jóval ritkábban lenne szükség, mint ahányszor azokat Magyarországon alkalmazzák. De ha a szülést úgy állítják be, mint műtétet, az indoklja az ezen a területen viszonylag magas összegű hálapénzt.


Amíg az állami szektorban dolgoztam, magam is láttam, olyan eseteket, amikor egy-egy kollega azért gyorsította fel a szülést, mert fáradt volt, lejárt az ügyelete, vagy sietnie kellett valahová. Az első szülések esetében közimerten hosszabb vajúdási szakaszra kell számítani, ez a dolgok rendje. Azt tanácsolom minden várandós nőnek, olyan orvost válasszon, akivel már jó előre egyeztet minden eshetőségről, és ezután is biztos benne, hogy a szülését a lehető legtermészetesebb módon élheti meg, felesleges, rutinból alkalmazott beavatkozások nélkül."

Az oxitocin és a WHO

A WHO kategóriákba sorolta a szülés szempontjából bizonyíthatóan hasznos, nyilvánvalóan káros vagy hatástalan, illetve kérdéses eljárásokat. Eszerint ajánlott az oxitocin használata a lepényi szakban - vagyis már a gyermek világrajötte után - olyan nőknél, akiknél vérveszteség kockázata áll fenn. Károsnak ítélték a hormon adagolását a baba megszületése előtt, olyan módszerrel, melynek során a hatások nem ellenőrizhetőek, és kérdéses eljárásnak minősítették az oxitocin rutinszerű adagolását.

Az oxitocin hatásairól dr. Fonyó Attila és Ligeti Erzsébet: Az orvosi élettan tankönyve című kötetét faggattuk és vettük alapul.