Alzheimer-kór: a felejtés rabságában

Az Alzheimer-kór napjainkban még gyógyíthatatlan betegségnek számít, nemrégiben azonban sikeres kísérletet hajtottak végre egereken, amelynek a hosszútávú eredménye egy olyan oltás lehet, amely megoldást jelenthet a kórral szemben. A végső megoldástól azonban még messze járnak, miközben az Alzheimer-kóros betegek száma meredeken növekszik.

Az emlékezet fokozatosan romlik, a gondolkodás lassul, a motiváció még az alapvető cselekedetek végrehajtására - mint például a reggeli felöltözés - megszűnik. A demencia, azaz elbutulás - melynek egyik legfőbb oka az Alzheimer-kór - általában az időseket érinti, és mivel a jobb egészségügyi ellátás meghosszabbítja az emberek életét, a világ népességének egyre nagyobb hányada idős, ami egyre több problémát szül.


Van ahol nem tekintik betegségnek

Felmérések szerint 2010-re közel 36 millió demenciában szenvedő beteg lesz világszerte, ami körülbelül 12 milliós növekedést jelent a 2005-ös adatokhoz képest - áll a világ Alzheimer társaságait tömörítő Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) jelentésében. Egyes becslések szerint Magyarországon 150-200 ezer ember szenved Alzheimer-kórban, bár az esetek zömét valószínűleg nem is ismerik fel.

A demencia meredek emelkedésének egyik oka a fejlődő országokban az, hogy az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit ezeken a területeken nem tekintik betegségnek, csupán "az öregedés normális velejárójának".

Az elbutulással járó betegség lényege, hogy az idegsejtek degenerálódnak, bennük egy un. béta-amiloid nevű anyag halmozódik fel, plakkot képez. Mindeddig nem sikerült átütő eredményt elérni a betegség kezelésében.

Judit története:

Édesapán két éve hunyt el Alzheimer-kórban, miután 2 évig ápoltam őt. Először a szomszédai szóltak, hogy valami nincs rendben vele: sokat fogyott és különösen viselkedik, sok mindent elfelejt. Miután felállították a diagnózist, magamhoz vettem. Betegsége több fázisban jelentkezett: eleinte tagadta, hogy baja lenne, majd agresszív lett (szerencsére ez nem tartott sokáig), később zavarttá vált és üldözési mánia alakult ki nála, majd a végső stádiumában teljesen lelassult, folyamatos gondozásra szorult. Végül gutaütés vitte el. Szerintem ezzel a kórral a legnehezebb együtt élni a családtagoknak. Minden más esetnél több türelem, szeretet és kitartás szükséges ahhoz, hogy egy kiszámíthatatlanul viselkedő idős emberre vigyázzunk.

Nem fertőző, mégis veszélyeztetett a házastárs

A vizsgálatok egy megdöbbentő tényre is rámutattak: aki demens házastársát ápolja, maga is könnyebben elbutulhat, ha nem figyel kellően a saját egészségére. Maria Norton, az Utahi Állami Egyetem gerontológus docense munkatársaival tíz éven át követett nyomon több, mint 1200 párt és azt találták, hogy a demens férjüket gondozó nőknél négyszer akkora valószínűséggel alakult ki az elbutulás, mint a nem demens férjek feleségeinél. A demens feleségüket gondozó férfiak esetében ez a kockázat tizenkétszeres volt.

Természetesen a demencia nem fertőző, azonban a demens házastársról történő gondoskodás megerőltetően stresszes lehet, ez pedig az Alzheimer-kór egyik ismert rizikófaktora. A stresszben élő emberek ugyanis kisebb valószínűséggel esznek például egészségesen, és nem mozognak eleget, érdeklődési körük is kényszeresen beszűkül, hisz a stresszhelyzet megoldására koncentrálnak.

Forrás: iStockphoto

Korai diagnózis

A korai felismerés - eseteleg még a tünetek megjelenése előtt - az Alzheimer esetében is döntő fontosságú. A hogyannal kapcsolatban azonban eltérőek a vélemények. A Göteborgi Egyetem kutató például idén nyáron számoltak be arról, hogy enyhe memóriazavarban szenvedő betegek gerincvelői folyadékából nagy biztonsággal mutatható ki az Alzheimerre jellegzetes kémiai anyagok.

A német gyógyszerkonszern, a Bayer szintén idén nyáron tette közzé, hogy II. fázisú klinikai vizsgálatokat végez a fluorbetaben nevű jelzőmolekula kimutatására, és eredményeik igen biztatóak: 10 esetből 8-szor igazolta a betegség jelenlétét.

A Marylandi Egyetem tudósai más módszerrel próbálják igazolni a betegséget: a szakemberek szerint gépelési mintákat elemző szoftverük segítségével észlelhetők a korral járó kognitív problémák és a degeneratív betegségek, így például az Alzheimer-kór első tünetei.


Az egyik legtöbb pénzt felemésztő kutatási terület

Az Alzheimer-kóros betegek ellátása sok pénzbe kerül, ezért sikeres gyógyításuk komoly gazdasági érdek is. 2008-ban 400-féle Alzheimer-kórt célzó kezelőszer humán gyógyászatban történő alkalmazhatóságát vizsgálták, melynek mintegy negyede volt hármas fázisban, ami a gyógyszerkísérletek utolsó lépésének felel meg.

Az Egyesült Királyságban, ahol 1,4 millió szellemi hanyatlást mutató ember él, a gazdaság számára az Alzheimer-kóros betegek évente 50 milliárd font körüli költséget jelentenek. Hasonlóak az arányok a Föld fejlett országaiban, Észak-Amerikában és Európában is. Vezető brit tudósok 2009 júliusában nyílt levelet intéztek az angol kormányhoz, miszerint a kutatások sikerességéhez meg kellene háromszorozni az öt évre előirányzott támogatásokat, amely így 96 millió angol font lenne.

Az Alzheimer-kór tünetei?

Az általában 65 év felett jelentkező betegség lefolyásában nagyfokú egyéni különbségek lehetnek. A tünetek súlyossága alapján három stádiumra osztható.
Az első, enyhe szakaszra apró tünetek jellemzőek: emlékezet-kihagyások és feledékenység, a beteg orientációja időben nehezített, nem jutnak eszébe egyes szavak, nevek. Nehezebb a felfogása, az új dolgokat képtelen megtanulni, lankad a koncentrációkészsége. Munkáját egyre nehezebben, később egyáltalán nem képes ellátni. Romlik a kedélyállapot, növekszik az ingerlékenység, erősödnek nála a paranoiás téveszmék. Ha idősödő családtagodnál ilyen tüneteket tapasztalsz, érdemes orvoshoz fordulni. Valószínűleg ellenállásba ütközöl majd, és minden eszközt be kell vetned, hogy meggyőzd idős rokonodat, valóban kivizsgálásra van szüksége.
A közepes stádium jóval jellegzetesebb. Ekkor a beteg már általános motiváció hiánnyal küzd. Elhanyagolja az alapvető tevékenységeket (pl. házimunka, személyi higiéné). Nehezen ismer fel egyes tárgyakat, de ez a zavarodottság jelentkezhet akár közeli hozzátartozók esetében is. Erősödnek a beszédzavarok, a szavak formálása is megváltozik, fokozatosan szegényedik a szókincs. Ekkorra már gyakran kialakul az emberkerülő, nemritkán ellenséges magatartás, a társadalmi kapcsolatok beszűkülése.
Az utolsó, súlyos szakaszban a beteg teljesen képtelenné válik az önellátásra, gondozásra szorul. A térben és időben történő orientáció lehetetlenné válik. Az elme betegségét a fizikai állapot romlása követi: evési nehézségek, és az ezt követő súlyvesztés, vizelet- és széklettartási nehézségek, a beszédkészség fokozatosan megszűnik. A fokozódó járási nehézségek következtében a beteg ágyba vagy tolószékbe kényszerül. A kór előrehaladtával a hozzátartozókra egyre nagyobb teher hárul, megfontolandó az otthonba történő elhelyezés