Vágólapra másolva!
A megnövekedett melanómakockázat részben a géneknek tulajdonítható - erre a megállapításra jutottak két új tanulmány szerzői.
Vágólapra másolva!

Az egyik tanulmány megmutatta, hogy nagyobb a bőrrák kockázata, ha az embernek az egypetéjű ikertestvére ilyen betegségben szenved, mintha a két vagy több petéjű ikertestvérének van ilyen rákja. A másik kutatás pedig igazolta, hogy növeli a bőr rákos megbetegedésének veszélyét, ha valakinek a testvérénél vagy valamelyik szülőjénél találtak más, nem melanóma típusú bőrrákos megbetegedést.

Megelőző tanulmányok már jelezték, hogy a melanóma és más bőrrákfélék családon belül terjednek, de nehéz különválasztani a gének és a környezet hatását.

Az ausztráliai brisbane-i Queensland Egyetem kutatói tanulmányukban 125 ikerpárt vizsgáltak, akik közül az egyik testvérnél diagnosztizálták a melanómát. 27 egypetéjű ikerpár közül négynél mindkét testvérnek volt melanómája, a fennmaradó 98 kétpetéjű ikerpár közül viszont csak három esetben diagnosztizálták mindkét testvérnél a halálos bőrrákot. Ezek a számok azt mutatják, hogy ha az ember egypetéjű ikertestvérének melanómája van, az 10-szeresére növeli annak a kockázatát, hogy neki magának is melanómája lesz, miközben a nem egypetéjű ikertestvér durván "csak" kétszeresére növeli ennek esélyét.

N. Shekar ausztrál kutató és munkatársai szerint ez azt jelentheti, hogy a megnövekedett melanómakockázat részben a géneknek tulajdonítható - a gének magyarázzák a két ember kockázata közötti különbségek felét.

Egy másik tanulmányban, melyet a Kaliforniai Egyetem munkatársa, Shehnaz K. Hussain és kollégái készítettek, a svéd Családi Rákadatbázis alapján mérték fel a betegséggel élők gyerekeinek és testvéreinek kockázatát bizonyos ráktípusokra. Ők azt tapasztalták, nagyobb valószínűséggel alakult ki különféle bőrrák annál, akinek szülője vagy testvére szintén bőrdaganatban szenvedett. Hussain és munkatársai ezek alapján arra a következtetésre jutottak, egy személy családtörténete segíthet az egyén rákkockázatának tanulmányozásában.

Az idézett tanulmányok a 2009. szeptemberi Journal of Investigative Dermatology című szakfolyóiratban jelentek meg.