Honnan tudhatom, hogy pánikbeteg vagyok?

Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség, és mi okozza?

A pánikbetegség a leggyakoribb szorongásos betegség. Lényege, hogy a betegnek ismétlődő pánik-rosszullétei vannak, amely során "páni félelem", szorongás tör rá olyan helyzetben, ami nem indokolja a szorongást (nem vizsgaszituációban, veszélyhelyzetben vagy sok ember előtt "szerepelve").

A rosszullét során az alábbi tünetek léphetnek fel: fulladás, légszomj, szédülés, ájulásérzés, heves szívdobogásérzés, remegés, izzadás, torokszorulás, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom, zsibbadás, szurkáló érzés a bőrben (főleg a kézujjak területén), kipirulás, forróság vagy hideg érzete, mellkasi fájdalom (szívinfarktust kísérő fájdalomra emlékeztethet), halálfélelem, a megőrüléstől valamint az önkontroll elvesztésétől való félelem.

Egy pánikroham még nem betegség

Fontos, hogy egyetlen lezajlott pánikroham még nem jelenti azt, hogy az illető pánikbeteg. Ha a rosszullétek havonta legalább négyszer ismétlődnek, illetve az egyén egy lezajlott rosszullétét követően legalább egy hónapon keresztül az újabb rohamtól retteg, akkor mondható ki a betegség diagnózisa.

Különböző felmérések szerint az emberek 15 százaléka él át életében legalább egyszer pánikrohamot, 1 százaléka pedig hosszabb-rövidebb ideig pánikbetegségben szenved.

A pánikszindróma a 20-40 év közötti korosztályban a leggyakoribb. Kezelésében jó hatásúak az antidepresszánsok, a nyugtatók és a pszichoterápia. Természetesen ezek mindegyikéhez orvosi segítségre van szükség. A pánikbetegség a kezelt esetek többségében maradványtünet nélkül gyógyul.