Hogyan éljük túl a munkahelyi stresszt a válság idején?

A recesszió miatt egyre több ember szenved a stressztől. Hogyan éljük túl a bizonytalanságot, a túlterheltséget és a rengeteg túlórát? 

A gazdasági válság miatt a munkahelyi stressz egyre gyakoribbá válik, derült ki a Mind mentális betegségekkel foglalkozó jótékonysági szervezet új felméréséből. Kétezer ember megkérdezése során felük számolt be az alacsony munkamorálról, minden tízedik kereste már fel háziorvosát a recesszió miatti stressz hatására létrejött mentális probléma miatt és minden ötödik embernél lépett fel depresszió a munkahelyi nyomás hatására. A válaszadók mindössze 38 százaléka vélte úgy, hogy munkaadójuk támogatja a dolgozókat. Áprilisban a Roehmapton University és az Elizabeth Finn Care szervezet kiadott egy jelentést, mely szerint a depresszió gyakorisága ötszörösére növekedett, amióta az embereknek munkanélküliséggel, túlórával és bizonytalansággal kell küzdeniük.

"Aggasztó, milyen sokan kerestek segítséget munkával kapcsolatos stressz miatt" - nyilatkozta a Guardian újságírójának Emma Mamo, a Mind kampányvezetője. "Azt szeretnénk, ha a munkaadók foglalkoznának a kérdéssel és jobban támogatnák a problémákkal küzdő alkalmazottakat." Ennek része lehet a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának biztosítása, a rugalmas munkaidő bevezetése és a terhelés nyomonkövetése. "Az elbocsátott dolgozók számára meg kell könnyíteni a visszatérést. Egyes lépések, például a munkaidő megváltoztatása, hogy a dolgozónak ne kelljen a csúcsidőben ingáznia, könnyen megvalósíthatók és nem kerülnek sokba."

A tavalyi évben a Robertson Cooper üzleti pszichológiával foglalkozó cég által elvégzett egyik vizsgálat 39 ezer ember megkérdezése alapján azt találta, hogy egynegyedük testi betegsége ellenére is elvonszolta magát a munkahelyére. "Betegek vagyunk, mégis bemegyünk dolgozni, mert félünk otthon maradni" - mondta Cary Cooper, a cég társalapítója, a Lancaster University pszichológiaprofesszora. "Egész Európában messze Nagy-Britanniában a leghosszabb a munkaidő. Az emberek minden nap korábban mennek be és tovább maradnak, mivel halálosan félnek, hogy elveszíthetik munkájukat. Ha pedig valaki folyamatosan sokat dolgozik, megbetegszik."

A túlóra azonban nem az egyetlen probléma, folytatta Cooper. "A költségcsökkentés jegyében most kevesebb ember végzi el ugyanazt a munkamennyiséget, ami azt jelenti, hogy megnövekedett a terhelés. A rossz főnökök pedig veszélyesek az egészségünk szempontjából: ha nem érezzük a megbecsülést, károsodást szenved az önbecsülésünk, ez pedig egészségünkre is kihathat."

A koncentrációs és döntéshozási zavarok, a társadalmi elidegenedés vagy agresszió mind a stressz kezdeti jelei. "Ha ezek tartósan fennállnak, testi tünetek is jelentkeznek, például az alkoholfogyasztás és a dohányzás fokozódása, helytelen táplálkozás, fokozott izzadás, alvászavarok, fejfájás és gyomorproblémák" - foglalta össze Cooper. "A stressz kockázati tényezőt jelent a szívbetegségek, a gyomor-bél problémák és számos más betegség szempontjából és az immunrendszert is gyengíti."

Cooper azt tanácsolja, keressük fel háziorvosunkat, hogy kizárjuk a többi betegséget, mielőtt foglalkozni kezdenénk munkahelyi problémáinkkal. "Határozzuk meg a probléma forrását - a főnökünkkel való kapcsolat a gond, hogy bizonytalannak érezzük a helyzetünket? Kérjünk segítséget egy barátunktól, nagyon fontos, hogy legyen egy kapcsolati hálónk, aki támogat bennünket" - javasolta Cooper. "És ne feledjük: minden problémára létezik megoldás."