Csak minden tizedik nevetés jön szívből

Vágólapra másolva!
Egy kutatás során a tudósok felfigyeltek rá, hogy a patkányok agyában a csiklandozás keltette nevetés közben olyan anyag termelődik, amely antidepresszáns és nyugtató hatású. Ezzel a felfedezéssel újabb készítmények fejlesztése előtt nyílhat meg az út a hangulatzavarokkal járó pszichés betegségek kezelésében.
Vágólapra másolva!

A nevetés az egyik legalapvetőbb kommunikációs forma, de nemcsak az emberek nevetnek, hanem az állatvilágban is számos faj, például az emberszabású majmok, a kutyák vagy a patkányok. A gyerekek már az előtt képesek rá, hogy megtanulnának beszélni. Tévedés tehát azt gondolni, hogy a nevetés mindig egy tréfa eredménye. Gyakran a beszélgetések bizonyos pontjainál önkéntelenül is belekezdünk. Egy felmérés is az előbbi állítást igazolja, miszerint csupán a nevetések 10-15 százaléka köszönhető egy jól sikerült poénnak.


Nem mindegy, hogyan hahotázunk!


Robert Provine évtizedek óta foglalkozik a nevetés vizsgálatával. A Maryland Egyetem kutatója úgy véli, hogy a nevetés alapvetően minden nyelvterületen egyforma, és attól függetlenül, hogy milyen népcsoporthoz tartozunk, a "ha-ha-ha" mintázata ugyanolyan. Egyetlen "ha" mindig egy másodperc 15-öd része alatt hangzik el, és a következő "ha" ezt egy 5-öd másodperccel követi; amennyiben ez gyorsabb vagy lassabb, akkor azt már nem nevetésként dekódoljuk.


A siketek is nevetnek!


A tanulmány arra is rámutatott, hogy még a siketek is nevetnek, holott ők nem hallhatják a nevetés hangját. Ez is bizonyítja, hogy a nevetés nem egyetlen érzékelési módra támaszkodó reakció, hanem a társas interakciók formája, állítja Robert Provine, aki a nevetés kutatásával töltött több évtizednyi munkáját nemrég egy kötetben (Laughter: A Scientific Investigation) is közzétette.


Őshumor az állatvilágban is!


Dr. Provine szerint az őshumor az állatvilágban is megnyilvánul. A csimpánzok például csiklandozással bírják egymást nevetésre. Sőt, amikor valamelyik főemlős csak imitálja a csiklandozást, a többiek kinevetik. Ezt más fajoknál is megfigyelték a tudósok, például a patkányok is kedvelik a csiklandozás keltette nevetést, mivel a kísérletek során többször is visszatértek adott helyre, hogy újra és újra megcsiklandozzák őket. A jelenség hátterét vizsgálva kiderült, hogy a nevetés a patkányok agyában egy inzulinhoz hasonló növekedést serkentő anyag termelődését ösztönzi, amely antidepresszáns és nyugtató hatású. A tudósok szerint hasonló folyamat mehet végbe az emberek esetében is, ez pedig azt jelenti, hogy a nevetés kiváltotta biokémiai változások pontosabb vizsgálatai nyomán újabb készítmények fejlesztése előtt nyílhat meg az út. Ezekkel a gyógyszerekkel a depresszió és az egyéb hangulatzavarokkal járó pszichés betegségek az eddigieknél hatásosabban lesznek kezelhetők.