Bevált tippek hiszti ellen

Ledobja magát a földre és torkaszakadtából üvölt ahogy csak bír, már maga sem tudja, hogy miért. A legtöbb szülő legalább egyszer átél egy ilyen hisztirohamot, a szerencsésebbek még csírájában elfojtják a problémát, de akadnak olyanok is, ahol egészen addig fajul a helyzet, hogy a gyerek átveszi az irányítást.  

"Márk alig múlt három, amikor az én csoportomba került, egyszer minden ok nélkül elkezdett üvölteni, próbáltam lenyugtatni, de csak nem maradt abba a sírás" - mesélt a sokat tapasztalt óvónéni Edit.. "Ilyenkor, ha már előjön a hisztiroham, akkor azt felszólításra nem tudják abbahagyni, ki kell várni a végét. Miután lenyugodott megkérdeztem, hogy miért csináltad. Mire a válasz: "nem tudom, bekattantam". A kisfiú alig múlt három, de a szülei már el is nevezeték a hisztijét bekattanásnak, azt gondolták, hogy ez egyszerűen a gyerekneveléssel együtt jár"

A hiszti egy játszma a szülő és a gyerek között, amelyre ideális esetben vagy csak nagyon ritkán, vagy soha nem kerül sor. A legtöbb szülőnek már az első adandó alkalommal sikerül lecsillapítani a gyereket, aki hamar megtanulja, hogy a toporzékolással és az üvöltözéssel nem ér célt. A probléma ott kezdődik, amikor a szülő belemegy a játékba, a gyerekek ugyanis végtelenül kitartóak, ha valamit el akarnak érni.

Túlesni az elsőn

"Lili nem sokkal múlt négy éves, amikor először megpróbált hisztériázni, egy forgalmas metrómegálló kellős közepén" - avatott be saját tapasztalataiba minket Zita a türelmes, bár határozott anyuka. "Azt hittem elsüllyedek szégyenemben, de tudtam, ha ezt most nem oldom meg, akkor nincs megállás, amint nem tetszik neki valami előveszi az éles sivító hangját, időponttól és helyszíntől függetlenül és rákezd az áriára. Elbújtam a fal mögé, hogy ne lásson, amikor ráeszmélt, hogy egyedül maradt a hisztijével, szépen elhallgatott és keresni kezdett, de már üvöltés nélkül. Ezen kívül még egyszer próbálkozott meg vele, akkor egyszerűen megfogtam és megmosdattam. Nekem bevált, Lili most 16 éves és borzasztóan akaratos maradt, de a rohamoktól a továbbiakban megkímélt."

"A hisztis gyerekek szülei általában már csak akkor fordulnak hozzám, ha a helyzetüket kilátástalannak érzik, ilyenkor már nagyon nehéz segíteni, hiszen szülők egymással való kapcsolata is meg szokott romlani eddigre" - nyilatkozta a LIFE magazinnak Deliága Éva gyermekpszichológus. "Elsősorban azt szoktam tanácsolni, hogy beszéljék át a nevelési elveiket, ugyanis sok hiszti fakad abból, hogy a szülők eltérő álláspontot vannak, legalábbis, ami a szigort illeti."

Összhang a szülők között

A szülők közötti összhang - legalábbis a nevelésben - csak egy, a számtalan olyan tényező közül, amelyet ajánlatos figyelembe venni, ha el akarjuk kerülni a dühkitöréseket. Az általunk megkérdezett szakértők egymástól függetlenül is a pontos napirendet tartották az egyik legfontosabbnak. Egy gyereknek a biztonságérzet alapszükséglet az életében, a pontosan betartott napirend és szabályok, még ha elsőre furcsán is hangzanak, segítenek abban, hogy a gyerek kiegyensúlyozott legyen. A véletlenszerűen létrejövő programok nem tesznek jót, ha egy kisgyerek pontosan tudja, hogy mi fog vele történni, akkor jóval nyugodtabb lesz. Egy 3-4 éves gyereknek a kiszámíthatatlan napirend elég nagy trauma ahhoz, hogy türelmetlenebb érzékenyebb legyen.

"Napirend mellett másik lényeges eleme szülő-gyerek kapcsolatnak a bizalom, ha a gyerek azt érzi, hogy a szülei folyamatosan mást kommunikálnak és mást tesznek az hosszútávon rosszul hat a gyerekre" - érvelt az általunk megkérdezett fejlesztő-óvodapedagógus Thurányi Katalin.. "Egy három éves gyereknek már lehet döntési joga, és kell is, hogy legyen. Ez nem azt jelenti, hogy mindent hagyjunk rá, de egy éntudattal rendelkező gyerekre már nem jó, mindenáron rákényszeríteni az akaratunkat, hagyjuk választani, ettől ő is értékesebbnek érzi magát."

Hiszti volt, van, lesz

"Hisztis gyerekek mindig is voltak és gyanítom lesznek is, azonban közösségben máshogy viselkednek ezek a gyerekek" - magyarázata az óvónő. "Amint először találkoznak azzal az élménnyel, hogy rajuk kívül mások is vannak a közösségben, megszeppennek, ezután pedig egyszerűen nem engedünk teret a hisztinek. Figyelmen kívül kell hagyni a hisztit, mást nem igazán tehetünk, amikor már valamelyik sír és toporzékol, akkor abban a pillanatban úgysem lehet szót érteni vele. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy egy-egy ilyen roham után mindig üljünk le és beszélgessünk el vele, ugyanis sokszor tisztán, és érthetően meg tudja fogalmazni, hogy miért törött el a mécses."

Amikor egy gyereknél a rohamok szinte mindennaposak lesznek, akkor azt már csak milliméterről milliméterre lehet felgöngyölíteni, és nem működik az egyszerűen csak figyelmen kívül hagyom, vagy megbüntetem praktika. Ilyen esetekben a gyerek-szülő kapcsolatot kell átgondolni.

"Nem minden gyerek lesz hisztis, általában az okosabb, akaratosabb gyerekek tulajdonsága, ha úgy tetszik ők hajlamosabbak a hisztire, mint a csendes visszahúzódó társaik. De olyan esetekben is előfordulhatnak ilyen rohamok, ha a gyerek agya fejlettebb a testi és fizikai adottságoktól, hiába tudja fejben megoldani az adott feladatot, a teste még alkalmatlan rá, és ez sokszor kudarcélményt okoz. A tapasztalataim szerint azonban, az a legfontosabb, hogy a szülő ne menjen bele ilyen játszmákba, nem szabad odáig jutnia egy családnak, hogy a gyerek vegye át az irányítást" - ajánlotta a szakember.