Vágólapra másolva!
Igaz-e, hogy a zöldek fukarabbak és gyakrabban folyamodnak kis csalásokhoz? Egy új kanadai kutatás szerint bizonyos helyzetekben ez a valóság.
Vágólapra másolva!

Biológiai lebomló mosószerrel mosod ruháidat, majd autóval gurulsz el munkahelyedre? Zöld termékeket vásárolsz, de a szemetet már lusta vagy szelektíven válogatni, még akkor se, ha a házban van a gyűjtő? Gyakori élethelyzetek, amikor próbálkozunk zöldek lenni, de lustaságunk, önzésünk előbb-utóbb kibuggyan.


A kanadai Toronto Egyetem kutatói meghökkentő kísérletről számoltak be a Psychological Science című pszichológiai szakfolyóirat legfrissebb számában. Tanulmányuk egy lépéssel közelebb visz az emberek környezetvédelemmel kapcsolatos magatartásának megértéséhez - egy olyan területhez, amelynek feltárása manapság leginkább a klímaváltozás illetve a hatékony nemzetközi cselekvésterv hiánya miatt elengedhetetlen.


Igaz ugyan, hogy Nina Mazar és Chen-Bo Zhong professzorok nem konkrétan a klímaváltozással kapcsolatos attitűdöket vizsgálták, de eredményeik jól érzékeltetik a probléma komplexitását.


Zöld szellemiség = nemesebb érzések?


Az első kísérletben 59 önkéntest arra kértek, hogy tulajdonságokat - például: együttműködő, altruista, etikus...stb -, soroljanak be két csoportba: tegyék be vagy a környezetbarát termékeket vásárlókra jellemző személyiségjegyek vagy a hagyományos termékeket fogyasztók jellemzői közé.


Ahogy az várható volt, a zöld termékeket fogyasztókat sokkal "nemesebb" jelzőkkel illették, mint a környezeti szempontokkal nem törődőket.


A következő két körben a kísérletek sokkal izgalmasabbak lettek.


Én ma már tettem az emberiségért, gondolhatok végre magamra is...


A második tesztnél 156 önkéntest ültettek le a számítógép elé. Véletlenszerűen vagy egy környezetbarát termékeket áruló bolt termékei vagy hagyományos termékek villantak fel ellőttük.


Mindkét csoportban a résztvevők egy részét arra kérték, hogy értékeljék a termékeket design alapján, vagy hogy mennyire információ gazdagok a hozzájuk csatolt leírások. A csoportok többi tagjának viszont vásárolniuk kellett.


Ezt követően minden résztvevőt egy látszólag nem a kísérlethez kapcsolódó feladatra kértek meg: pénzt kellett egymás között megosztaniuk. Mi lett az eredmény? Azok, akik csak nézegették a zöld termékeket, azaz értékelték az árukat, ők voltak a legnagyvonalúbbak az osztozkodásnál. Azok viszont, akik a zöld termékeket meg is vásárolták, ők bizonyultak a legkevésbé bőkezűnek.


A zöld termékek megtestesítik a társadalmi elismerést, azaz, aki ilyet vásárol, az kivívja embertársai tiszteletét, és kedvező képet alakít ki bennük magáról. "A kísérlet alapján azonban úgy tűnik, ha valaki az általa képviselni kívánt értékek szerint cselekedett, utána úgy viselkedik, mintha morális felhatalmazása lenne a kihágásra" - állítja a kanadai tanulmány. Azaz, ha valaki épp zöld termékeket vásárolt, úgy érzi, amit az emberiségért megtehetett, teljesítette, és nem érzi feltétlen kötelességének, hogy még jótékonykodjon is.


Én zöld vagyok, kis csalásokat megengedhetek magamnak...


A képmutató trend az utolsó kísérletben még markánsabbá vált. Itt 90 önkéntest kértek fel, hogy vásároljanak vagy egy környezetbarát termékeket áruló boltban vagy egy hagyományosban. Ezután számítógép elé ültették őket, és egy vizualizációs feladatot kellett megoldaniuk: azt mondták neki, hogy pénzt kereshetnek azzal, ha helyesen válaszolnak arra a kérdésre, hogy a vonallal kettészelt képernyő melyik részén található több pötty. A pöttyöket úgy helyezték el, hogy egészen nyilvánvaló volt, hol van több belőlük. Ráadásul az előzetes információkkal ellentétben, tulajdonképpen nem számított, hogy jó vagy rossz választ adtak a résztvevők, a pénz billentyűleütésre gyűlt - és ez hamar nyilvánvaló is lett az önkéntesek számára.


Bár a kutatók előzetesen megkérték a résztvevőket, hogy mivel a kísérletekből tanulmányt írnak, törekedjenek a pontos válaszokra, azt tapasztalták, hogy azok, akik zöld termékeket vásároltak a kísérlet kezdetén, nagyobb valószínűséggel ütögették csak véletlenszerűen a billentyűzetet, hogy minél gyorsabban, minél több pénzt szerezzenek.


Ráadásul, amikor a kísérlet végén megkérték a résztvevőket, hogy ő maguk vegyék ki a nagy közös borítékból a nekik járó pénzt, azt tapasztalták, hogy a környezettudatos fogyasztók nagy valószínűséggel vesznek ki több pénzt.


"Az emberek nem vákuumban hoznak döntéseket. Úgy tűnik, a környezetbarát termékek fogyasztása révén keletkezett pozitív társadalmi hatás, elismerés mellett könnyebben megengedjük maguknak, hogy önös érdekeinket kövessük, vagy etikátlanul viselkedjünk" - áll a kanadai kutatók összegzésében.