Kevés reményük van az orgazmusra képtelen nőknek

Vágólapra másolva!
Négyből egy nő számára az orgazmus ismeretlen élmény, és a tudomány sem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ők is kielégülést találjanak az ágyban. 
Vágólapra másolva!

A Journal of Sexual Medicine folyóiratban megjelent tanulmány 101, a női orgazmus zavaraival foglalkozó vizsgálatot elemez. Annak ellenére, hogy az orgazmusra való képtelenség a második leggyakoribb női szexuális panasz a libidóhiány után, az orgazmuszavar kezelése a mai napig nem megfelelő.


"Nincs elegendő kutatás ebben a témában" - nyilatkozta az AFP-nek Waguih William IsHak, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Egészségügyi Központ pszichiátere, a tanulmány szerzője. - "Sok olyan kiváló szakember van, akik sikereket érnek el pácienseiknél terápiával, de a gyógyszerek mind kísérleti stádiumban vannak vagy sorra megbuknak."


Az orgazmusképtelenség gyakori probléma


Orgazmusképtelenségről, szakszóval anorgazmiáról akkor beszélhetünk, ha a probléma tartósan fennáll, és befolyásolja az életminőséget és a párkapcsolatot. Ha a pácienst nem zavarja az orgazmus hiánya, nem tekintjük betegségnek. Az orgazmusképtelenség nagyon gyakori a nők körében, egy 2001-es tanulmány szerint 24 százalékuk számolt be arról, hogy hónapokon keresztül nem tudta elérni a csúcspontot. A zavar a 20 és 40 év közötti nők körében a leggyakoribb.


Az anorgazmiával szenvedőknek csupán töredéke keres fel szakembert. "Nagyon sokan szégyellik a szexuális problémákat" - nyilatkozta IsHak. - "A nők tartanak attól, hogy ez megnehezítené párkapcsolatukat, ezért igyekeznek inkább a partner elől is eltitkolni."


Sokszor pszichés okok állnak a háttérben


Még ha kérnek is orvosi segítséget az érintettek, a kezelés nem egyszerű. Az orgazmusok számát és időzítését tekintve ugyanis nem létezik "normál" érték, így a gyakorló orvosoknak a diagnózis felállítása előtt figyelembe kell venniük a páciens életkorát, szexuális tapasztalatait, élettel és a páciensnek saját testével való elégedettségét, valamint a szexuális ingerekre való fogékonyságát.


Nagy kihívást jelent az orgazmusképtelenség okának feltárása. Számos esetben pszichés problémáról van szó: korábbi erőszak, a szexualitással kapcsolatos bűntudat és a saját test iránt érzett elégedetlenség mind hozzájárulhat a zavar kialakulásához. Ehhez jöhetnek még olyan tényezők, mint a zűrös párkapcsolat vagy a kommunikáció hiánya - ezekben az esetekben párkapcsolati tanácsadás vagy pszichoterápia segíthet.


De más betegség melléhatásaként is jelentkezhet


Vannak nők azonban, akiknél orvosi jellegű problémáról van szó. A vesebetegségek, a fibromialgia és az érelmeszesedés mind orgazmusképtelenséggel járhat, de ugyanezt eredményezheti a medencefenék izmainak gyengülése például gyermekszülés után, valamint a hormonális változások és egyes gyógyszerek (főleg a depresszió kezelésében használatos SSRI típusú szerek).


Ezekben az esetekben a kiváltó okot kell kezelni. Kegel-gyakorlatok segítségével erősíthetők a medencefenék izmai, gyógyszermellékhatás esetén pedig másik antidepresszáns szedése jöhet szóba. Néhány vizsgálat hatékonynak találta az ösztrogén- és tesztoszteronpótlást, bár mindkettő mellékhatásokkal járhat.


A gyógyszerkutatás gyerekcipőben jár még e téren


Egyelőre nem létezik olyan gyógyszer, amelyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA) engedélyezett volna a női orgazmuszavarok kezelésére. Júniusban elutasították a flibanserinnel (női Viagra) kapcsolatos kérelmet azzal az indokkal, hogy a kockázatok túl magasak az előnyökhöz képest.


"Ha valóban fontos számunkra az emberek életminősége, oda kell figyelnünk a szexuális zavarokra is" - hangsúlyozta a tanulmány szerzője.