A csont különleges szövet, érdemes védeni

Életünk során csontjaink folyamatosan épülnek és bomlanak, a gond csak az, hogy úgy 25 év körül már a csontbontás a meghatározóbb. Megfelelő táplálkozással a kóros csontvesztés megakadályozható.

A csontnak is van anyagcseréje

Mozgató szervrendszerünk, sőt, egész szervezetünk vázát csontjaink adják, mégis, fiatalon kevés gondot fordítunk rá. Csak akkor érezzük jelentőségét, amikor szinte már késő: idősebb korban, amikor megjelennek a csont- és porcszövet pusztulásával járó betegségek tünetei. Érdemes alaposan megismerni a csont felépítését és anyagcseréjét, hogy jobban vigyázhassunk rá.

Csontunk alapvetően három építőelemből áll össze: szerves és szervetlen állományból valamint különféle sejtekből, amelyek a látszólag mindig egyforma csontokat dinamikusan építik és bontják.

Épülnek és bomlanak

Csontszövetünket a csontépítő sejtek (osteoblastok) és a csontbontó sejtek (osteoclastok) egész életünk során folyamatosan átépítik. Először a csontbontó sejtek lassan kis üreget vájnak a csontállományba, majd ebbe az üregbe (melyet törmelék-pucoló, úgynevezett makrofág sejtek kitisztítanak) egy apró hajszálér nyomul be.

Ezután lépnek színre a csontépítő sejtek, amelyek először a szerves, utána a szervetlen állományt építik fel. Közben ők maguk is a csontállomány belsejébe kerülnek, és úgynevezett osteocytákká alakulnak át. Csontjaink 90 százalékban ilyen sejteket tartalmaznak, feladatuk az építkezés után a csontszövet táplálása, életben tartása.

Kritikus fordulat a 25. életév körül

Optimális esetben természetesen a lebontott és a felépített csontállomány mennyisége egyforma, azonban ez csak életünk mintegy huszonötödik évéig van így. Ezután a csontbontás mennyisége kissé már meghaladja a csontépítést, a csonttömeg tehát még egészséges emberek esetében is fogy, még ha kismértékben is.

A csontok 20 százaléka is víz

Rugalmasan tömör szerkezetét a csont annak köszönheti, hogy egyszerre alkotják szerves illetve szervetlen vegyületek. A szerves vegyületek nagy része a kollagén nevű fehérje, de találhatunk a csontban szénhidrátokat és rövid fehérjéket, úgynevezett peptideket is. Együttesen a szerves anyagok a csontállomány mintegy 30-40 százalékát adják.

Talán kevésbé ismert, hogy a csontok felépítésében is fontos szerepe van a szervetlen anyagnak tekinthető víznek, a csontok 20 százaléka H2O. A maradék mintegy 40 százalékot pedig az ásványi sók teszik ki. Fő alkotóelem a hidroxiapatit nevű molekula, amely kalciumot és foszfátot tartalmaz.

Forrás: iStockphoto.com

Kalcium, foszfát, cink, réz, mangán, vas kell az egészséges csontfejlődéshez

Egy felnőtt ember szervezete mintegy 1-1,5 kg kalciumot tartalmaz, ennek 99 százaléka a csontban található. (Ezek alapján játékosan meghatározható csontjaink "minimálértéke": a gyógyszertárban kapható kalciumtabletták átlagárát alapul véve csontjaink mintegy 85 ezer forintnyi vagyont jelentenek számunkra).

A kalcium fontosságát talán ma már kellőképpen hangsúlyozzák. Felnőtteknek napi mintegy 800 milligramm kalciumra van szüksége (aktív csontfelépítés során ez akár 1200-1500 mg is lehet), ezt a táplálékbevitelből bőven fedezni tudjuk. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kalciumfelszívódás a korral csökken: gyermekek még a táplálék kalciumtartalmának 75, felnőttek 60, míg az idősek már csak 30 százalékát tudják hasznosítani. A csontok kalcium és foszfát-anyagcseréje szigorú hormonális szabályozás alatt áll.

A csontban a kalciumon és a foszfáton kívül számos nyomelem is megtalálható, például a cink, a réz, a vas és a mangán. Mindegyik nyomelem fontos az egészséges csontfejlődéshez, de talán a cink hiányát lehet kiemelni, mint a legsúlyosabb fejlődési zavarhoz vezető hiánybetegséget.

Az optimális táplálkozás csontjaink egészsége szempontjából

Korábbi cikkünkben már utaltunk rá, hogy bizonyos szénsavas italok kedvező, de kedvezőtlen hatást is gyakorolhatnak csontjainkra. A táplálkozásnak szervezetünk teljes, valamint csontjaink egészsége szempontjából is nagy jelentősége van. Változatos, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítja a szerves anyagok felépítéséhez szükséges fehérjéket és szénhidrátokat, érdemes talán jobban odafigyelni a szervetlen anyagok bevitelére.

A kalcium legjobb forrása közismerten a tej, egy pohár mintegy 300 milligrammot tartalmaz. Aki nem kedveli a tejet illetve tejtermékeket, fogyasszon zöldségeket, például brokkolit, amelynek 10 dekagrammjában mintegy 90 mg kalcium van. A tofu is jó forrás, valamint a mandula és a mogyorófélék is relatíve sok kalciumot tartalmaznak.

Bizonyos zöldségeket ugyanakkor nem érdemes együtt fogyasztani kalciumban gazdag élelmiszerekkel, mert rontják felszívódásukat. A sóskában és spenótban található oxálsav ugyanis reagál a kalciummal és ugyanolyan vegyületet alakítanak ki, mint amelyből a vesekövek is felépülnek, így a kalcium nem hasznosul, viszont vesekövesség esetén komoly fájdalmat okozhat.

A csontritkulás megelőzhető

Az optimális táplálkozás jelentőségét az időskori súlyos csontfogyás, a csontritkulás (osteoporozis) szempontjából is érdemes megemlíteni. A csontritkulás az időskori életminőség-romlás egyik legfontosabb kiindulópontja, azáltal, hogy a meggyengült csont gyakori csonttörésekhez vezet. Az időskori csonttörések száma azonban csökkenthető, hiszen a csontritkulás és következményes csonttörések megelőzhetők (primer prevenció), a kialakult csontritkulás jól gondozható, sőt kezelhető (secunder prevenció) és a kialakult csonttörések után a csontritkulás kezelésével a további törések védhetők ki (tercier prevenció).

Magyarország a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő NETÖRJ csontritkulás megelőző programjával az elmúlt 10 esztendőben jelentősen javított a csontritkulás okozta törések kialakulásán. A népesség öregedését és a programban résztvevők még mindig alacsony számát tekintve azonban van még mit javítani.

Dr. Terebessy András, megelőző orvostan szakorvos