Térdprotézis: legfontosabb cél a fájdalomcsillapítás

Vágólapra másolva!
Térdünk csaknem minden hétköznapi tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen. Szükségünk van rá a sétához, a hajoláshoz, a térdeléshez - kifejező szó -  és a guggoláshoz. Jól hajló térd nélkül nem tudunk futni, sportolni, de még a kényelmes vécéhasználat is nehezített lehet.
Vágólapra másolva!

A térdízületi porckopás, a reumás térdbetegség és a sérülést követő porckopás a leggyakoribb probléma, amely tönkreteheti a térdízületet, létrehozhatja a térdízületi arthrosist. Eleinte mindig konzervatív, azaz nem műtétes kezelést kezdünk térdarthrosisos betegeknél, amely csökkenti a fájdalmat, javítja a mozgásokat és lassítja az ízület további pusztulását. Sok beteg, akiknél a konzervatív kezelés hatástalan, vagy a porckopás igen előrehaladt utolsó lehetőségként térdízületi protézis beültetésben részesül.


Alaposan átgondolandó döntés mindkét fél részéről


A protézis beültetés komoly döntés a beteg, a beteg családja, de a kezelő orvos részéről egyaránt. A döntés meghozatala előtt célszerű átgondolni, vajon tényleg olyan súlyos a térdfájdalom, hogy korlátozza a mindennapi aktivitást vagy azért elviselhető. Súlyosabb a betegség, ha pihenés közben is jelentkeznek a panaszok, rendszeres térdduzzanat jelentkezik, amely nem múlik el a gyógyszeres kezelés hatására. Torzulhat a láb formája is, kialakulhat térd deformitás (X-láb, vagy O-láb jelenség). Elképzelhető, hogy hatástalanok a gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító gyógyszerek illetve bármely egyéb konzervatív terápia.


Amennyiben az előbbi állítások alapján a páciens úgy érzi, hogy betegsége nagyban korlátozza őt a mindennapi életben, úgy vélhetően a térdprotézis beültetés elkerülhetetlen.


A kezelőorvosnak más szempontokat is figyelembe kell venni. A térdprotézisre váró betegek legtöbbje 60 és 80 év között van, de a protézis beültetésnek fiatalabb és idősebb korban is lehet jó eredménye. Minden beteggel részletesen át kell beszélni, hogy valóban a térdprotézis-e a legjobb megoldás panaszaira. Az ortopéd sebész ezenkívül áttekinti a kórtörténetet, a páciens általános egészségi állapotát, a térdfájdalmak súlyosságát. Az orvosi vizsgálat során megvizsgálja a térdmozgások beszűkülését, a térd stabilitását, a térd körüli izmok erejét és a térd tengelyeltéréseit. Az orvosi diagnózist röntgen felvétel segítségével támasztják alá.


Forrás: iStockphoto
Forrás: iStockphoto



Reális elvárásokat kell támasztani a műtéttel szemben


Egy térdprotézisre váró beteg számára kiemelkedően fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy mit is várhat a protézis beültetéstől. A műtét legfontosabb célja a fájdalom csillapítása és a térdfunkció javítása, de bizonyos korlátokat be kell tartani a protézis beültetése után is: az implantátum nem teszi gazdáját szuper erővel bíró robotemberré. A legnagyobb gondossággal végzett beavatkozás mellett is előfordulhat, hogy a protézis évekkel a beültetést követően kilazul és ki kell cserélni illetve a legtökéletesebb technikával elvégzett protézisműtétnek is lehetnek szövődményei.


A térdprotézis beültetésen átesett betegek túlnyomó többsége elégedett a beavatkozással. Általában drámai fájdalom csökkenésről és a mindennapi tevékenységük könnyebb elvégzéséről számolnak be. Pácienseinknek azt tanácsoljuk, hogy a műtétet követően a javasolt megterhelés ne haladja meg a séta, az úszás, az autóvezetés, a könnyebb kirándulás, a kényelmes kerékpározás, a mértékletes táncolás vagy a normális lépcsőjárás szintjét.


Nem szabad a térdet nagyon megterhelni hosszas gyaloglással, túrázással, sízéssel, tenisszel, step aerobikkal vagy erőteljes kerékpározással. Kifejezetten káros a térdprotézises betegeknek a kocogás, a futás, tiltottak a kontakt sportok és az ugrósportok is.


Ritka a szövődmények

A térdprotézis beültetés súlyos szövődményei ritkák, az esetek kevesebb mint két százalékánál alakul ki fertőzés. Ha mégis fellép, a legtöbb esetben sajnos a protézis eltávolítására és néhány hetes várakozást követő újra beültetésére kényszerülünk.
Manapság megelőző kezelések hatására már ritkábban, de előfordulhat trombózis (érrögképőződés) kialakulása az alsó végtag területén, amely hosszas injekciós és gyógyszeres kezelést von maga után. A trombózis elkerülése céljából igen fontos a műtét után a lábak rendszeres felpolcolása, a keringésjavító tornagyakorlatok végzése, kompressziós harisnyák viselése és vérhígító gyógyszeres kezelés alkalmazása.


Dr. Terebessy Tamás
ortopéd szakorvos