Tablettával helyettesíthetik a testmozgást a csontritkulásos betegek

A FASEB Journal szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint mechanikai terhelés hatására a csontsejtek mikroszkópikus méretű csillókat használnak a csontképző gének bekapcsolásához. Ez reményt adhat azon csontritkulásban szenvedő betegek számára, akik képtelenek a testmozgásra, mivel a jövőbeni új terápiák elhitetik a csonttal, hogy a szervezet mozog.

A kutatás betekintést enged abba, milyen jelzőmechanizmusokat használnak fel az elsődleges csillók a csontsejtek folyadékáramlást észlelő képességének szabályozására. Ez a kulcsfontosságú információ lehetővé teszi olyan új gyógyszerek kifejlesztését, amelyek ugyanazt a hatást képesek elérni, mint a testmozgás és jó hatással lehetnek a csontritkulásos betegek egészségére.

"A kutatás választ ad egy kétszáz éves kérdésre, vagyis arra, hogyan észlelik a csontok a mechanikai terhelést" - mondta el Dr. Christopher R. Jacobs, a Stanford Egyetem Gépészmérnöki Tanszékének kutatója, a tanulmány társszerzője. "Végső soron azt reméljük, hogy az általunk leírt mechanizmus más betegségek kezelésére is hatással lehet, amelyben a meglepően sokoldalú csillók szerepet játszanak."

Jacobsék kutatása a csontsejteken található elsődleges csillók folyadékáramlásban játszott szerepére épül. Amikor a testmozgás során a csontok súlyt hordoznak, a csillók érzékelik a létrejövő folyadékáramlást. A tudósok a csontsejtekben található adenilcikláz-6 (AC6) enzimet tanulmányozták, amelyek az elsődleges csillókban helyezkednek el. A folyadékáramlás hatására ez az enzim gyorsan inaktiválódik, ez pedig egy olyan jelsorozatot indít be, amely hatására a csontképzés génjeinek működése fokozódik.

Amikor a kutatók folyadékáramlásnak tették ki a csontsejteket és megmérték az AC6 által termelt hírvivő molekula, a ciklikus AMP sejten belüli szintjét, azt találták, hogy annak szintje két perc után gyorsan csökkent. Amikor RNS-interferencia segítségével meggátolták az elsődleges csillók és így az AC6 képződését, a cAMP szintje nem csökkent a folyadékáramlás hatására. Ez azt jelentheti, hogy a rövid folyadékáramlás elegendő volt a csontképződésben fontos szerepet játszó ciklooxigenáz 2 gén működésének fokozásához. Ez az első vizsgálat, amely igazolja, hogy az elsődleges csillók szerepet játszanak a csontritkulás kialakulásában.

"Könnyű azt mondani az orvosoknak, hogy a csontritkulásos betegek mozogjanak rendszeresen, miközben azok túl gyengék ehhez" - nyilatkozta Dr. Gerald Weissmann, a folyóirat főszerkesztője. "Az eredmények felhasználásával olyan új terápiás célpontokra derült fény, amelyek segítségével ki lehet törni ebből az ördögi körből, a betegek pedig egészségesebb, aktívabb életet élhetnek."