Mit csináljunk, ha nem beszél a gyerek?

Vágólapra másolva!
A gyermekek fejlődése mérföldkövekkel van kijelölve: a szülők lelkesen várják az első mosolyt, a felülést, felállást, majd az első szavak elhangzását. De meddig várjunk türelemmel az első szavak elhangzásáig? Mikor forduljunk orvoshoz, ha a gyermekünk nem beszél? 
Vágólapra másolva!

Mint a gyermekek fejlődésében sok minden más, így a beszéd fejlődése is igen tág határok között nevezhető normálisnak. Gyakran előfordul, egy másfél éves gyermek mondókákat szaval, míg egy másik hasonló korú gyerek csak az édesanya számára érthető egy-egy szót mond. A beszéd fejlődése már újszülött korban megkezdődik, megjelenik a gőgicsélés, gagyogás, majd egy-másfél éves kor között kimondják az első szavakat is (mama, baba, papa, pápá). Két éves kor körül a gyerekek már mintegy ötven szót használnak 1-2 szavas mondataikban, három éves korban pedig már az idegenek számára is érthetően, több szavas mondatokban beszélnek. Általában elmondható, hogy a lányok beszédfejlődése gyorsabb, de igen nagyok az egyéni eltérések.

Csak sok idő után mondhatjuk ki a késést

Ha röviden kell megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogyha két és fél-három éves kor körül sem beszél a gyermekünk, akkor megkésett a beszédfejlődése, ilyenkor feltétlen forduljunk orvoshoz. Lényeges szempont, hogy egyenletes-e a gyermek beszédfejlődése. Ha a fejlődés megreked, visszaesés tapasztalható, kiemelt figyelmet érdemel. Összességében a gyermekek 15-20 százalékában mutatható ki valamilyen kommunikációs zavar.

A leggyakoribb ok: halláskárosodás

Fontos tisztázni, hogy a gyermek érti-e a beszédünket. Ha az egyszerű utasításokat sem teljesíti, nevére nem hallgat, keveset gagyog, hangokat ritkán ad, felmerül a halláscsökkenés lehetősége, ezért az első vizsgálatok közé tartozik a hallásvizsgálat. A halláscsökkenés hátterében öröklött okokon kívül egyre növekvő szerepet játszik a krónikus középfülgyulladás is, mely közösségbe járó gyermekeknél gyakran előfordul. Amennyiben halláscsökkenés igazolható, mihamarabb meg kell találni az okát és kezelni kell. Ha a segítség időben érkezik, jó hallás mellett a lemaradást hamar behozzák a gyerekek.

Egyéb okok

Más esetekben az elmaradt fejlődés hátterében a motiváció hiánya áll. Ha a társas kapcsolatok nem megfelelőek, ez jelentősen csökkenti a kommunikáció iránti igényt. Ez előfordulhat rossz szociális körülmények között, például intézetben élő gyermekeknél, de akár sok gyerekes családban is, ahol nem engedik szóhoz jutni a gyermeket, minden kívánságát kérés nélkül teljesítik: ilyenkor a gyermek nem motivált a beszédben.

Máskor a betegség lényege, hogy a társas kapcsolatok nem alakulnak ki: ez fordul elő az autista gyerekeknél. Erre a betegségre az jellemző, hogy a kezdetben jól fejlődő gyerek fejlődése megreked, hanyatlik. Lehet, hogy már szavakat is mond, beszélni kezd, de - természetesen egyéb tünetek mellett - 2-3 éves kor között visszafejlődik.

Sokszor genetikai ok áll a megkésett beszédfejlődés hátterében, rendszerint előkerül egy rokon, aki szintén csak idősebb korban kezdett beszélni, ilyenkor különösebb teendő nincsen.

Fejlesztés otthon is

Fontos, hogy a korai fejlesztésre hangsúlyt fektessünk, hiszen a beszéd az alapja a társas kapcsolatok kialakulásának, a tanulásnak. Fontos, hogy időben keressünk fel szakembert, aki a segítségünkre lehet.

Folyamatosan beszéljünk a gyermekünkhöz: kommentáljuk a teendőinket, a közös tevékenységeket ("nézd, anya elővesz egy tiszta pelust és tisztába tesz téged"). Az édesanyák ösztönösen a gyermek igényéhez igazodva, egyszerű dajkanyelven beszélnek, mely mindig egy kicsit komplexebb, mint amilyen nyelvezetet a baba használ. Például ha a gyermek azt mondja "inni", az édesanya ösztönösen megismétli: inni szeretnél? Anya azonnal hoz neked! Kezdjünk mihamarabb olvasni, énekelni a gyereknek, már néhány hónapos korban fogékonyak az egyszerű mondókákra. Ha hibásan, babanyelven beszél, javítsuk ki, ne ismételjük, még akkor se, ha kedvesen selypít a gyermek. Ne csak a játék idején beszéljünk hozzá.

Fontos, hogy szánjunk időt a beszélgetésre, figyeljünk oda arra, hogy mit próbál mondani, érezze, hogy odafigyelünk rá. Ne vegyük el a kedvét a folyamatos kijavítgatásokkal! Ne beszélni tanítsuk, hanem ismételjük meg helyesen, amit mond. Az esetek döntő többségében a későn beszélő gyermeket később kortársaikkal megegyezően fejlődnek, a szociális kapcsolatok, tanulás terén lemaradás nem tapasztalható.

Dr.Karoliny Anna, gyermekorvos