Minden ötödik európainak rossz a lehelete

Vágólapra másolva!
A rossz leheletet az orvosok halitózisnak nevezik. A tudósok többsége még ma is úgy gondolja, hogy kiváltó oka a gyomorban és a vastagbélben keresendő, ám kutatások nem támasztják alá a feltételezést.
Vágólapra másolva!

A kellemetlen szájszagot a nem megfelelő nyelvtisztítás vagy a szájüregben elszaporodó baktériumok okozhatják, de kiválthatja ínygyulladás, szennyezett műfogsor vagy tályog is. Kialakulását elősegítheti a dohányzás, megfázás, influenza vagy más betegségek, de a szájlégzéstől, koplalástól, hosszas beszédtől vagy a stressztől kiszáradt száj is lehet kellemetlen szagú. A rossz lehelet azonban megelőzhető, ha fogmosáskor a nyelvet is megtisztítjuk, ehhez használjunk nyelvápoló fogkefét és erősen habzó fogkrémet.


A nyugati világban kevesen ismerik a nyelvtisztítást, pedig Kínában és Indiában több száz éve gyakorolják az emberek. Úgy gondolják, ha olyan sok energiát fektetünk fogaink tisztántartásába, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nyelvet sem.


A rossz leheletért a szájban lejátszódó kémiai folyamatok a felelősek. Az úgynevezett Gram-negatív baktérium a szájban lévő vérből, nyálból, ételmaradékokból, hámdarabokból és mikroorganizmusokból bevonatot képez, ebben a környezetben megsokszorozódik az illékony kénvegyület, amely a kellemetlen szagért felelős.


Aki nem tudja eldönteni, halitózistól szenved-e, egy teszt segítségével kiderítheti. Nyújtsuk ki a nyelvünket, és nyaljuk meg a hátsó részével a kezünket, majd pár másodperc múlva szagoljuk meg. A másik lehetőség, hogy egy vékony gézlapot teszünk a nyelvünk hátsó részére, majd megszagoljuk, miután megszáradt.


A rossz lehelet világszerte problémát okoz, Európa felnőtt lakosságának 20 százaléka szenved tőle, bár sokan nem is tudnak róla. Speciális eszközök fejlesztésével és halitózis terápiák kialakításával azonban sokat segíthetnek az orvosok a rossz leheletű pácienseknek.