A klímaváltozással egyre több trópusi betegség tűnik majd fel itthon is

A globális felmelegedéssel a trópusinak számító rovarok egyre nagyobb számban tűnnek majd fel a mérsékelt övben, így olyan betegségek jelenhetnek meg hazánkban is, mint a chikungunya-láz, a dengue-láz vagy a malária.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már két évvel ezelőtt felhívta a figyelmet a rovarok által terjesztett, mérsékelt égövön is terjedő trópusi betegségekre. "A szakértők által prognosztizált környezeti és klímaváltozás meg fogja változtatni Európában a rovarok, élősködők és rágcsálók által terjesztett betegségek kockázatát" - mondta Jakab Zsuzsanna, a szervezet magyar igazgatója stockholmi tanácskozásuk után.

Meleg és sok víz: kimondhatatlan nevű betegségek

Hazánkban a relatíve sok nyílt vízfelület valamint a gyakori árvizek és belvizek miatt főképp a szúnyogok okozta betegségekre érdemes különösen odafigyelni.

Ide tartozik például a chikungunya-láz (ejtsd: csikungunya), amely Afrika és Ázsia trópusi területein gyakori. Vírusát az Aedes családba tartozó szúnyogok terjesztik, a beteg emberből kiszívott vért csípéssel juttatva egészségesekbe. A betegség néhány napig tartó magas lázzal és ízületi fájdalmakkal jár.

Szintén az Aedes csoportba tartozó szúnyogok okozzák a dengue-lázat (ejtsd: dengi), amely már most komoly fejtörést okoz az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO). Évente ugyanis mintegy ötvenmillió dengue esetet regisztrálnak Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában.

A chikungunya-lázhoz hasonlóan magas lázzal és izomfájdalmakkal jár, azonban a tünetekhez kiütések is társulnak. Komoly gondot az okoz, hogy a betegség vérzéssel is jár, enyhe lefolyás esetében csak vörös pöttyök jelennek meg a bőrön, a szerencsére ritka súlyos lefolyású változatában azonban a vérveszteség akár halálhoz is vezethet.

A chikungunya-láz már fel is bukkant Európában, igaz, egyelőre csak behurcolt formában. Egy Indiából hazatérő utazót három éve Észak-Olaszországban megcsípett egy olyan szúnyog, amely képes a betegség kórokozóját terjeszteni, a "minijárvány" eredményeképpen közel 250 ember esett ágynak. Szakértők szerint valószínűleg ez volt az első példa egy trópusi betegség nem trópusi területen való megjelenésére. Ennek oka az, hogy Európában is megjelent a betegséget terjeszteni képes Aedes szúnyogfaj. Nehezíti a két betegség elleni harcot, hogy egyelőre nincs ellenük védőoltás.

Malária, a nagy visszatérő?

Négy-ötszázmillió betegség, egy-másfélmillió haláleset világszerte - ez a malária "éves mérlege". A Plasmodium nevű parazita 4 alfaja által okozott betegség ellen a WHO elkeseredetten harcol, egyelőre úgy tűnik, sikertelenül. Messziről nézve ez is csak egy újabb trópusi betegség, ami itthon legfeljebb behurcolva fordul elő - a helyzet azonban ez esetben sem ilyen egyszerű.

Mala aria, azaz rossz levegő - a középkori Itáliában ugyanis úgy hitték, a mocsarak kigőzölgései okozzák a betegséget, innen ered a neve. Nem tévedtek sokat, ugyanis a mocsaraknak - illetve bármilyen nagyobb nyílt vízfelületnek - köze lehet a betegséghez: itt élnek ugyanis azok a szúnyogok, az Anophelesek, amelyek képesek terjeszteni a betegséget. Tévedés azt hinni, hogy ezek "trópusi" rovarok: hazánkban, de még a tőlünk sokkal északabbra található Finnországban is megtalálhatóak. Ennek megfelelően voltak is magyar maláriajárványok egészen a múlt század ötvenes éveinek közepéig.

Malária szempontjából ma azért számítunk "tiszta" országnak, mert a kommunista vezetés az ötvenes években radikális - mai környezetvédők szemében brutális - intézkedéseket hozott: lecsapolták a mocsarakat, a DDT nevű, azóta környezetkárosítónak bizonyult vegyszerrel országszerte szúnyogirtást végeztek, és persze kezelték a betegeket. Ennek eredményeképpen 1963-ban Magyarországot felvették a WHO hivatalos regiszterébe azon területek közé, ahol a malária kiirtását sikerült megvalósítani, csupán behurcolt esetek fordulnak elő.

Bár még mindig jelen vannak az Anophelesek hazánkban, kevesebben és kisebb élőhelyen élnek, mint korábban. Ezen felül alig van beteg, akiből kiszívhatnák a vért és egyúttal a kórokozót, nem történik kellő számú "szúnyog-páciens" találkozás ahhoz, hogy ismét járványos méreteket ölthessen a betegség. Malária esetében is elfogadható tehát a trópusi betegség besorolás. Azonban a klímaváltozás korát éljük, a szúnyogok ismét elszaporodhatnak, és senki nem tudja, hány beteg és hány szúnyog kell ahhoz, hogy ismét járványossá váljon a malária, fontos az éberség.

Az ECDC szerint az orvosoknak, a laboratóriumi dolgozóknak fel kell készülniük az ilyen betegségekből, hogy időben felismerjék őket, mielőtt nagy járványokat okoznának. De talán az sem árt így a nyaralások kezdetén, ha mi magunk is felkészülünk a szúnyogok elleni harcra szúnyogriasztóval, megfelelő öltözködéssel és szúnyoghálóval - akár itthon, akár külföldön üdülünk.

Dr. Terebessy András, megelőző orvostan szakorvos