Kevés ország tud úgy oltani, mint mi - Európai H1N1-vakcina körkép

Míg itthon még mindig a legnagyobb érdeklődés a H1N1-járvánnyal kapcsolatos híreket övezi, a nyugat-európai sajtóban sokkal kisebb hangsúllyal szerepel a téma. Ennek megfelelően az oltottság is a legtöbb országban jóval alacsonyabb, mint nálunk.

A világ sok országában meglehetős szkepticizmus a jellemző a lakosság hozzáállására a H1N1 védőoltással kapcsolatban. A három legnagyobb népességű országban: Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban a lakosság alig néhány százaléka oltatta be magát H1N1 ellen. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza elleni oltás átlagolt aránya a kontinens országaiban 20 százalék körül mozog.

Mi az alacsony európai oltottsági arány oka?

Az egyik tényező biztosan az a közhiedelem, hogy az oltás komoly mellékhatásokat okozhat. Emellett óriási a média szerepe is a betegség és az oltás megítélésében, a nyugat-európai sajtóban például jóval kevésbé hangsúlyos a téma, mint itthon. "Ha már nem szerepel naponta a hírekben, és senki sem szembesíti a közvéleményt azzal, milyen súlyos betegséget képes okozni a vírus, a H1N1-et a sima influenzával egy kalap alá veszik. Egy világjárványtól talán több halálos áldozatot várnának az emberek" - vélekedett a Bloombergnek Christian Ruef, a zürichi Egyetemi Kórház infektológus professzora.

Vagyis szerepet játszhat az oltás mellőzésében, hogy az emberek nem tartják igazán veszélyes betegségnek az influenzát. Kétségtelen, hogy ha a halálozási arány alapján más betegségekhez hasonlítjuk, például a már nem létező fekete himlőhöz, mind az új, mind a szezonális influenza veszélytelennek mondható. Korábban a himlős betegek 20-30 százaléka halt meg, így nem csoda, hogy amikor a világ első védőoltásnak nevezhető módszert Edward Jenner alkalmazni kezdte 1796-ban Angliában, valósággal rohantak az emberek beoltatni magukat. Az influenza halálozási arányát ehhez képest 1-2 ezrelékre becsülik. Úgy tűnik, az új influenza ugyan a korábbiaknál jobban terjed, de kevésbé gyilkos: 14 ezer fertőzöttből egy hal meg.

Magyarországon a közvélemény hamar megtanulta az Omninvest nevét, azonban nem minden ország rendelkezik saját gyártású vakcinával: sok kisebb gyártó mellett a legtöbb helyen 3 nagy nemzetközi cég, a GlaxoSmithKline, a Novartis és a Baxter forgalmazza az oltásokat.

Mindezek mellett Németországban olaj volt a tűzre az is, amikor kiderült, kétféle oltóanyag létezik: az egyiket az államigazgatásban dolgozók, míg a másikat a lakosság kapta.

http://origo.hu/images/life/h1n1/h1n1_life.html

Az egyes országok oltási kedve hatalmas skálán mozog

Lengyelország bizalmatlan a gyógyszercégekkel

Visszatérve az oltásellenes hangulatra: úgy tűnik, ez nemzetenként igen eltérő lehet. Lengyelországban például a vakcina elleni bizalmatlanság az államigazgatást is elérte: mind a mai napig nem engedélyezték az oltást. "Legalább egy hónapja egyeztetünk a gyártókkal, azt szeretnénk elérni, hogy garantálják a vakcina biztonságosságát és vállaljanak felelősséget minden, előre nem látható mellékhatásért. Ezt viszont nem akarják elfogadni" - nyilatkozta a Bloombergnek Pjotr Olechno, a lengyel egészségügyi minisztérium szóvivője. A kormány egyébként öt gyártóval tárgyal, Olechno nem nevezte meg a cégeket. Forrás: Bloomberg

Az Egyesült Királyságban a lakosság 3 százalékát oltották be

Az Egyesült Királyságban tízmillió adag oltóanyagot szállítottak ki a háziorvosoknak, hogy a betegség kockázatának fokozottan kitett 9,3 millió személyt beoltsák. Ehhez képest eddig összesen 2,3 millió oltást adtak be a szigetországban - ez a szám teljes lakosságnak mindössze 3 százalékát fedi le. Forrás: BBC

Olaszországban az egy százalékot sem éri el az oltottság

Az olasz egészségügyi hatóságok december 2-i közlése szerint november 22-ig közel ötszázezer embert oltottak be, ami szintén igen csekély, tekintettel arra, hogy az olaszok is közel annyian vannak, mint a britek: 60 millióan. Forrás: Bloomberg

Franciaországban épp csak meghaladja az egy százalékot

Nyugat-Európában a tetőfokára ért vagy csökkenő tendenciát mutat az újinfluenza-járvány, kivéve Franciaországot, ahol továbbra is egyre többen betegednek meg. Az országban december elejéig 1,3 millió embert oltottak be. Ez elenyésző szám ahhoz képest, hogy a 63 milliós országban 712 millió euróért négy gyártótól összesen 94 millió oltóanyagot rendelt az egészségügyi minisztérium. (A tárca azzal számol, hogy az oltást két részletben kell elvégezni.) Forrás: Le Monde

Csekély az oltási kedv Belgiumban is

Jóval tíz százalék alatt van az újinfluenza-vírus ellen beoltottak aránya Belgiumban is a hivatalos statisztikák szerint. A számok viszont nehezen összevethetők más országokéval, mert a belga orvostársadalom a személyiségi jogok védelme miatt megosztott azt illetően, hogy listázni kell-e a beoltottakat. A négymilliós lakosságú Vallónia orvosainak szövetsége például egyértelműen a statisztikák készítésének mellőzésére szólította fel a szakmát. A rendelkezésre álló adatok szerint a két fő országrész közül Vallóniában a lakosság 3,4 százaléka, a mintegy hatmilliós Flandriában 8 százalék kapta már meg az oltást, míg a külön régiónak számító Brüsszelben 1,3 százalékot jelentettek be hivatalosan. Forrás: MTI

Nem éri el az oltottság a 10 százalékot Németországban se

Németország az év végéig 20 millió adag oltóanyagot rendelt, a legfrissebb adatok szerint azonban eddig mintegy 5,8 millió személyt oltottak csak be az új vírus ellen. Ez körülbelül a lakosság 7 százalékának felel meg. Az országban a napokban kezdődik a terhes nők oltása. Forrás: Focus

Bezzeg a skandinávok!

Nem mindenhol ennyire alacsony azonban az oltási arány, a skandináv országokban nagyobb sikert aratott a vakcina, Svédország kicsit több mint kilencmillió lakosának harmada beoltatta magát. Norvégiában is hasonlóan jó a helyzet, ott a kockázati csoportba sorolt 1,2 millió lakost mind egy szálig beoltották - ez a teljes népesség negyede. Finnországban a lakosság ötödét oltották eddig. Forrás: Bloomberg

Az amerikaiak oltatnának, de nincs mivel

Talán a legfurcsább a helyzet az Egyesült Államokban: itt a vakcina elfogadottsága magas, azaz sokan beoltatnák magukat - ha lenne mivel. Az USA legfőbb közegészségügyi szervének, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint november közepéig 20 millió oltást adtak be a 300 milliós országban, de további 83 millió adagot rendeltek az igények kielégítésére. Néhány államban már most is szélesebb körben hozzáférhető a vakcina, nem csak a rizikócsoportok számára. Forrás: Bloomberg

Magyarország az elsők között

Egy korábbi cikkünkben Ludwig Endre infektológustól, a Szent László Kórház tudományos igazgatójától idéztük a következő örökbecsű mondatot: "Mi magyarok kevés dolgot csinálunk jól, de az oltási rendszert, azt igen." Az infektológus professzor állítása most is igaznak bizonyult. Mostanáig már az ország lakosságának 22-23 százaléka kapta meg az új influenza elleni védőoltást, és ez az arány még számottevően javulhat a megbetegedések január második hetében várható tetőzéséig - jelentette be hétfőn Székely Tamás egészségügy miniszter Kaposváron. Az oktatási hivataltól kapott legfrissebb információk szerint az iskolákban jelenleg 26-27 százalékos a diákok oltottsága.

Az Egészségügyi Minisztérium honlapjáról letölthető részletesebb átoltottsági térképen jól látszik, hogy a kelet- és nyugat-magyarországi területek között ebben a tekintetben is jelentős különbség van: míg a Dunántúl egyes kistérségeiben az átoltottság akár 30 százalék is lehet, a Tiszántúlon több olyan kistérség van, ahol ez csupán 5 százalék, és olyan is akad, ahol a 2,5 százalékot sem éri el. Ez azért aggasztó, mert - jókora egyszerűsítéssel persze - éppen az ország szegényebb területein élők nem oltatják be magukat, miközben közismert tény, hogy a szegénység egyenes arányban mutat összefüggést az egészséggel, így a szegényebb, leromlottabb egészségi állapotú emberek jobban ki vannak téve az influenza okozta megbetegedés veszélyének is.

Mivel azonban a Fluval P vakcina fogyasztói ára 1930 Ft, az oltóanyag beadásáért a háziorvos maximum további 1930 Ft-ot kérhet, a végösszeg 3860 Ft is lehet, ezt pedig nyilván épp a szegényebb rétegek nem tudják kigazdálkodni. Az oltópontokon valamivel olcsóbban, 3000 forintért juthatunk oltáshoz. Egy olyan négytagú családban, ahol senki sem jogosult a térítésmentes oltás felvételére, ez 12-16 ezer forint kiadást jelent, ami karácsony előtt sokaknak komoly gondot okoz.