Nem számít bűncselekménynek a passzív kegyes halál Németországban

Nem tekinthető bűncselekménynek, ha beszüntetik az életfenntartó gyógykezelést, amennyiben a haldokló erre - akár korábban is -  kinyilvánította akaratát - határozott pénteken a német szövetségi bíróság. Az ítéletet támogatta a liberális igazságügyi miniszter, de szinte azonnal bírálta a német katolikus egyház.

A karlsruhei bírói testület határozatában felmentett egy ügyvédet, akit gondatlanságból elkövetett emberölés miatt ítéltek el tavaly, mert azt javasolta egy asszonynak, hogy segítse halálba kómában fekvő anyját.

A müncheni ügyvéd annak idején azt ajánlotta védencének, hogy vessenek véget a több mint 5 éve kómában fekvő, gyógyíthatatlan beteg édesanyja mesterséges - gyomorszondán keresztül történő - táplálásának. Az édesanya korábban lányával azt közölte, hogy adott esetben nem kívánja élete mesterséges fenntartását, és méltóságban akar meghalni. Elke G. ezt követően az anyát gondozó otthon orvosaihoz fordult, kérve a mesterséges életben tartás megszakítását. Az otthon orvosai azonban megtagadták ezt, a páciens lánya ezután maga vágta el a csövet. Az orvosok egy újabb szondával próbálták meghosszabbítani az idős hölgy életét, aki azonban nem sokkal később meghalt.

Precedens értékű ítélet született

Az otthon ezután mind az ügyvéd, mind az elhunyt asszony lánya ellen feljelentést tett. A fuldai tartományi bíróság Elke G.-t felmentette, az ügyvédet ugyanakkor kilenc hónapi, próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. A szövetségi bíróság most azonban a korábbi bírói ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyvéd felmentése mellett döntött. Mindezzel közvetve a betegek önrendelkezési jogait erősítette meg az orvosokkal szemben. Ez utóbbiak a döntés szerint már akkor is felhagyhatnak az életet meghosszabbító kezeléssel, ha a közvetlen haláltusa még nem kezdődött meg. Ebben az esetben az úgynevezett aktív cselekvés, azaz például egy gyomorszonda vagy egy lélegeztető gép eltávolítása is megengedett. Ha a beteg már eszméletlen állapotban, illetve kómában van, állítólagos korábbi akaratkinyilvánítása is elfogadható. A bíróság szerint ilyen esetekre nemcsak a páciens írásos, hanem szóbeli akaratnyilvánítása is érvényes.

A bírói döntés újabb állomást jelent az eutanáziával - németországi elnevezés szerint a halálba segítéssel (Sterbehilfe) - kapcsolatos vitában. Az országban a náci idők óta nem használják az eutanázia kifejezést, az ugyanis az akkoriban orvosi közreműködéssel megölt testi vagy szellemi fogyatékkal élt emberek "mesterséges" halálát idézi fel. Ehelyett a "Sterbehilfe" szó terjedt el, ami a halálhoz vagy pontosabban a meghaláshoz nyújtott segítséget jelenti. A törvények szerint a passzív halálba segítés nem büntetendő cselekmény. Az úgynevezett aktív halálba segítés azonban emberölésnek számít, és több éves börtönnel sújtható.

Jogi szakértők, orvosok, illetve az evangélikus egyház többnyire pozitívan értékelték a pénteki bírósági döntést. Hasonlóan foglalt állást a német igazságügyi miniszter is, aki szerint az ítélet az engedélyezett passzív és a tiltott aktív halálba segítés közötti "szürke zónát" illetően teremt nagyobb jogbiztonságot. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger szerint az emberek felelősen megfogalmazott véleményét minden élethelyzetben figyelembe kell venni. "Az emberek akarata ellenére nem lehet semmi fajta kényszerkezelés" - hangoztatta a liberális miniszter.

A katolikus egyház bírálja az ítéletet

Bírálta viszont a pénteki karlsruhei állásfoglalást a német katolikus egyház. Annak vezető szerve, a katolikus püspöki konferencia nyilatkozatában mértékadónak nevezte a passzív és az aktív halálba segítés közötti, alapvető különbségtételt. A püspöki konferencia úgy értékelte, hogy az ítélet nem elégíti ki ezt a követelményt, és ily módon nem segíti a rendkívül kényes döntéshozatalt. A katolikus egyház vezetői aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy mindez újabb etikai problémákat vethet fel. A püspöki konferencia egyidejűleg az ítélet további alapos elemzését helyezte kilátásba.

Elhangzottak ugyanakkor más kritikus állásfoglalások is. Az orvosok szakszervezete, a Marburger Bund a többi között azt hangoztatta: a bírósági ítélet semmiképp nem jelenthet felhatalmazást az életfenntartó intézkedések folytatásával kapcsolatos önhatalmú döntésekhez. Egy kómában fekvő személy állapotából nem vonható le az az egyenes következtetés, hogy a beteg nem kíván tovább élni.

Szakértők szerint a bírósági ítélet némileg bővítette az engedélyezett passzív halálba segítés területét, a vita azonban minden bizonnyal folytatódni fog.