Osztrák halandósággal számolva jóval lassabban fogyna az ország

A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak a korábbi uniós országok és a velünk együtt csatlakozott visegrádi országokhoz viszonyítva is - derült ki egyebek mellett a Jelentés egy egészségben elmaradott országból című egészségjelentést bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Az eltelt két évtizedben a magyar mutatók javultak, a magyarok életkilátásai mégis szinte valamennyi összehasonlításban rosszabbak, mint átlagosan az Európai Unió 2004 előtti tagországaiban (EU15), másrészt a hasonló fejlődési pályán haladó visegrádi országokban - mondta el Vitrai József, a kutatást végző EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó ügyvezetője. A magyar lakosság 1987 és 2007 közötti egészségi állapotát számos mutató mentén hasonlították össze a régi és új EU-országok lakosságának egészségi állapotával a jelentést készítő szakemberek.

A nyugati rákosok hosszabban élnek

Az asztmát leszámítva mindegyik vizsgált betegség esetén rosszabb a helyzet Magyarországon, mint a referenciaországokban: jóval gyakoribbak az agyérbetegségek, a magas vérnyomás, de a mozgásszervi betegségek is.

A daganatos betegségeknek az EU15 országokhoz képest átlagosan alacsonyabb gyakorisága. A magasabb halandóság viszont azt jelzi, hogy Magyarországon a daganatos betegek - nyugati társaikkal összevetve - rövidebb ideig élnek.

A halálozások felét okozó keringési és a negyedét okozó daganatos betegségekben megfigyelhető jelentős és növekvő leszakadás okolható elsősorban a magyarok jóval rövidebb várható élettartamáért.

A leszakadás mértékét jól érzékelteti, hogyha 1987 és 2005 között Magyarországon az osztrák halandósággal számolhattunk volna, közel 1 millióval kevesebb haláleset fordult volna elő - tájékoztatott a szakember.

Rengeteg hazai haláleset elkerülhető lenne

A kimagaslóan magas halandóság, valamint a vizsgált országoknál alacsonyabb születésszám következményeként Magyarország a referenciaországokhoz képest kiemelkedően fogyó népességű ország, azaz a halálozások és a születések 1000 lakosra vetített különbsége hazánkban a legnagyobb - olvasható az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés felkérése készített felmérésben.

Az orvosi szempontból indokolt és elvárható beavatkozások időbeni alkalmazásával 2008-ban elkerülhető lett volna a 65 éves kor előtt bekövetkezett halálozások 30 százaléka, összesen 18.183 haláleset.

Az elkerülhető halálozás igen egyenlőtlenül oszlik el az országban, a leginkább deprivált kistérségekben a nők elkerülhető halálozása 40 százalékkal, a férfiak esetében 60 százalékkal haladta meg a legjobb helyzetű kistérségben élőkét.

Követendő a finn modell

A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért felelős lehet egyebek mellett a stressz, az életmód, túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás, a társadalmi, gazdasági és pszichoszociális környezet.

A szakember példaként említette, hogy a Finnországban 1972-ben indult Észak-Karélia néven ismertté vált projekt átfogó társadalmi-gazdasági és egészségügyi változások révén azt az eredményt hozta, hogy míg 1970-ben a 65 évnél fiatalabb finn férfiak halandósága 660/100 ezer volt, 2008-ban 290-re csökkent. Magyarországon ez az arány nem változott, maradt 570/100 ezer.

A lakosság egészsége közös felelősség, amely a többi között a családban, a munkahelyen, a mikrokörnyezetben alakul ki - mondta Kapócs Gábor, a (Lege Artis Medicinae) LAM főszerkesztője.