Másfélmillió ember nem jut megfelelő minőségű csapvízhez Magyarországon

Bár az ivóvízben található szennyező anyagokra vonatkozó uniós átmeneti mentességünk a tavalyi év végén lejárt, Magyarországon még mindig közel másfélmillió ember iszik valamilyen szempontból nem megfelelő minőségű csapvizet. A napokban teszi közzé az ÁNTSZ azon települések listáját, amelyeken az ivóvíz magas arzéntartalmának kezelésére az önkormányzatokkal és a lakossággal együttműködve akciótervet dolgoz ki.

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács tavalyi adatai szerint hazánkban az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az ásványvízfogyasztás, napjainkban évente több mint egymilliárd liter ásványvíz fogy (110 liter/fő/év), emellett a házi víztisztító berendezések népszerűsége is töretlen. Bár tény, hogy egyes településeken még mindig nem megfelelő minőségű a csapvíz, általánosságban kijelenthető, hogy Magyarországon az ivóvíz jó minőségű, nincs alapja azon félelmeknek, hogy a csapvíz nem biztonságos.

A fővárosban felesleges palackos vizet fogyasztani

"Budapesten az ivóvíz biztonságos" - állítja dr. Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vízhigiénés és vízbiztonsági főosztályának főorvosa. "Az ásványvízgyártók, víztisztító berendezéseket forgalmazók előszeretettel riogatnak azzal, hogy Budapesten gyanús nyomelem szennyezések vannak a vízben. Ebben nyilván van igazság, hiszen deduktív módszerekkel is levezethető a szennyezőanyagok jelenléte, de olyan kis koncentrációban fordulnak elő, hogy még az érzékeny analitikai eszközök sem mutatják ki" - teszi hozzá a főorvos.

A főváros ivóvize a Dunából származik, a folyó ágya alá benyúló, úgynevezett parti szűrésű kutak a Szentendrei-sziget alatt illetve a balparton található homokos-kavicsos rétegének természetes fizikai-biológiai szűrő funkcióját használják ki.

A vizet ezt követően az esetlegesen jelenlévő mikroorganizmusok ellen fertőtlenítik, csírátlanítják, azonban ezt a csíramentességet biztosítani kell a hálózatban is. A kórokozók elpusztítása ma már ultraibolya sugárzással történik, azt pedig, hogy a csővezetékben se szaporodjanak el a mikroorganizmusok a vízben, klórral biztosítják. "UV-fertőtlenítés ma már több vidéki településen is zajlik, ily módon kevesebb klórt kell a vízhez adni' - tudtuk meg dr. Kádár Mihálytól.

Budapest ivóvize ráadásul ideális arányban tartalmazza azokat az ásványi anyagokat, amelyekre szervezetünknek szüksége van. Külön említésre érdemes a csapvíz keménysége, amely ugyan a mosógépek számára lehet, hogy káros, de szervezetünknek jó. Keménység alatt ugyanis a vízben található kalcium-oxid mennyiségét értjük. Mivel a magyarok jellemzően kevés tejterméket fogyasztanak, így az egészséges csontanyagcseréhez szükséges kalciumbevitelünk egyik fontos forrása az ivóvíz.

Arzén, bór, fluorid a dél-alföldi csapvízben

Több mint egymillió ember azonban még mindig nem megfelelő minőségű vizet fogyaszt itthon - ivóvizük elsősorban arzéntól, bórtól, fluoridtól, nitrittől szennyezett. E geológiai eredetű szennyezők közül a legveszélyesebb az arzén, amelynek szintje mintegy 400 település ivóvizében haladja meg az engedélyezett határértéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai szerint az ivóvízben található nagy dózisú arzén rendszeres fogyasztása hiperpigmentációt, szarusodást, bőr- és hólyagrákot, végtagi érrendellenességeket (üszkösödést) idézhet elő. Emellett születési rendellenességeket, koraszülést, és más daganatokat okozhat.

"Az arzén engedélyezett határértéke folyamatosan csökken: az ötvenes években a WHO 200 mikrogramm/litert írt elő, ma már az unióban csupán 10 mikrogramm/liter" - mutatott rá a tendenciára dr. Kádár Mihály. Az uniós szabályozást Magyarország 2001-ben elfogadta, de az arzénszintre átmeneti mentességünk volt 2009. december 26-ig. A hazai jogszabály 50 mikrogramm/litert arzént engedélyezett eddig. Hogy az uniós kötelezettségnek megfeleljenek, és a fogyasztók további arzén terhelését csökkentsék, az ÁNTSZ közeljövőben akciótervet dolgoz ki az érintett önkormányzatokkal együttműködve.

Ugyancsak geológiai eredetű szennyező anyag az arzénnál sokkal kevésbé ártalmas bór és a fluorid, amelyek részben az arzénnal is érintett területeken jelentenek problémát. A bór és a fluorid megengedettnél magasabb határértékére maguk az érintett települések kaptak átmeneti mentességet 2006-ban, de tavaly decemberben ennek határideje is lejárt.

A nitrát elsősorban műtrágyázás útján kerülhet a talajvízbe. Ma Magyarországon talán ha két olyan település van, ahol a nitrátszint határértéket meghaladó, illetve néhány olyan, ahol időszakosan a nitrit magas koncentrációja ad aggodalomra okot. A nitrátos víz különösen a csecsemőkre veszélyes, mivel nitritté alakulva gátolja az oxigénellátásukat.

Valóban szükség van víztisztítóra?

Egyre elterjedtebbek hazánkban is a különböző elven működő víztisztító berendezések. Hirdetéseikben többek között a különböző szennyező anyagok eltávolítását hangsúlyozzák. Tény, hogy a legtöbb berendezés valóban csökkenti például a vas és a klór mennyiségét. Előbbi elszínezheti a vizet és ízproblémákat okozhat, így szintjének csökkentése előnyös, azonban a klórra szükség van a baktériumok elszaporodása ellen. A tisztítókkal átszűrt víz viszont, főleg nagy melegben megfelelő táptalajt biztosíthat a kórokozóknak.

Az Országos Közegészségügyi Intézet tavaly tavasszal elvégzett fogyasztói tesztje szerint a már használatban lévő készülékek zömében baktériumok mutathatók ki, számuk meghaladja a határértéket, ami 500 db/ml. Ez azt jelenti, hogy a víztisztítókkal előállított víz egészségügyi szempontból nem elfogadható. A berendezéseket forgalomba hozatal előtt természetesen bevizsgálták és azok megfelelőnek bizonyultak.

A különböző elven működő víztisztítóknak mindnek van hátulütője. Például az ezüstözött aktív szenet tartalmazó szűrőkből az ezüst kioldódik, ami a csecsemők számára veszélyes lehet. A víz vezetőképességének megváltozásán alapuló készülékek csökkentik a vízben lévő szervetlen ionok mennyiségét, főként a kalciumét és a magnéziumét, aminek akár élettani hatása is lehet. A nyári kánikulában sem javasolt a szinte ionmentes tisztított víz kizárólagos fogyasztása, mivel nemcsak a folyadékot, de az izzadás útján elvesztett ásványi anyagokat is pótolni kell.

A víztisztító berendezések jellemzően azért állítanak elő rosszabb minőségű vizet, mint a csapvíz, mert használói nem rendeltetésszerűen üzemeltetik azokat, nem tartják be a karbantartásra vonatkozó előírásokat. Baktériummal szennyezett készüléket UV-lámpával ajánlott fertőtleníteni, és a szűrő cseréjére is oda kell figyelni.

Részlet a LIFE magzin ami adásából! Nézd meg te is a candidáról szóló riportot a LifeNetwork Műsorán!